"Eleve nem is terveztek tudományos kérdések elemzésével foglalkozni."

Azért volt aki tervezett!

Énok könyvei tulajdonképpen korabeli "ismeretterjesztésnek" készültek az i.e. 2. század környékén. Olyannyira hűdenagyonszentek voltak, hogy nemcsak a Holt-tengeri barlangok esszénus könyvgyűjteményében szerepeltek a szövegek, de még újszövetségi szerzők is hivatkoztak rá néhány helyen. Aztán utólag persze kimaradt a kánonból, talán azért, mert "tudományosan" már tarthatatlan ostobaságokat írt, teológiailag meg skandallumnak tekintették a korakeresztény egyházatyák. (Meg jól látták rajta, hogy pszeudoepigráf "hamisítvány", nem maga az ősatya Énok írta.)