hát, ha valakit tápozni, és almozni kell, akkor a szocializációt jutifalatokkal érdemes elintézni ... ;) 

 

van egy asszony barátnőm ... az ő lelkét húsz éven keresztül, minden nap, minden este, 7 300 késő délutánját megölték ... minden reggel úgy kelt fel, hogy "na majd ma!" ... minden reggel benne élt a remény, hogy ma nem! pedig rendre minden egyes este megtörtént vele, h a férje a sáros csülkeivel végiggrasszált a frissen felnyalt házon ... és nem ment be neki ... nyilván minden egyes "női" feladattal ezt csinálta, hogy egy embernek, aki kiszolgálta őt, a munkáját olyan szinten vette semmibe (amit most brit tudósok bizonygatnak, h szegígy férfi agya, stb ...), hogy ez az asszony naponta belehalt ebbe ... 7 300x

 

mikor megismerkedtem ezzel az asszonnyal elmeséltem a Lajosomat, akit kiglancolt kecóval, meleg kajával (mákostészta, mert az volt a kedvence), alvó kölyökkel, dugós frizurával, kirúzsozva vártam egy este, és megtette uezt ... lassított westernfilm-szerűen látom, ahogy a 46-s sáros weszkó sarka koppan a fényes kövön, és a csezsma sarkára félig rászáradt sárdarabok potyognak ezerfelé ... mindenem összetörött, és a fejére borítottam a mákostésztás tálat ... és a Lajos L ... a sötét lakótelepi folyosón ballagott el a Lajos hosszú, lendületes lépésekkel úgy, h előről kapott egy kis fényt, és csak a sziluett látszott, és potyogtak utána a mákoscsíkok ... 

 

erre az emberre a munkanap, és próba után (zenész volt) meleg étel, forró fürdő, és kellőképpen befogadó punci várt, de összetörte ... (mostmár tuggyuk, h a látóideg ugye a férfiaknak nem továbbíttya szegínyeknek)

 

az előzőekben említett barinőnek ezt már egy év alatt 3x kellett elmesélnem, és minden egyes "sztorizásnál" csillogó szemmel hallgatja, tapsikol, és halálra neveti magát rajta ... 

 

azon nem jutunk dűlőre, h melyikünk járt jobban ...

 

a mai fiataloknak abban van óriási szerencséjük, hogy szinte minden információ a rendelkezésükre áll ahhoz, hogy tudják tudatosabban csinálni ...

 

nem, nem kell idomítani ... senkit sem ... vagy tudunk/akarunk együtt élni valakivel, vagy nem ... 

 

ezek olyan ügyek ...