Aaaz nem baj. Néha én is félreértek dolgokat. Ez a nonverbális kommunikáció átka: csak a betűkből tudunk érteni.

Nálam egyébként a legjobban még a "spongyabob-terápia" vált be. Frankón egész nap heverésztem és spongyabobot néztem (mármint cartoon network-öt és abban akkor épp leginkább a spongyabob ment. Asszem, az első egy-két évad).

Semmi stressz, semmi komoly, semmi megoldandó feladat, semmi "agymeló". Ha elaludtam rajta, az se volt baj. Abszolúte relaxált!

(A horgászatot utálom.)