Folytassuk az új fizika boncolgatását!
Korábban már említettem, hogy az új fizikában lesz abszolút sebesség, vagy más néven valóságos sebesség. Persze a relatív értelmezése a sebességnek ezután is lehetséges lesz, de az új fizikában a sebességet alapból valóságos (abszolút) sebességnek tekintjük.
Hogyan lehet ezt könnyen megérteni?
Mint mondtam, a Földön a valóságos sebesség viszonyítási bázisa a Föld középpontja. Mivel a középpont ne forog, így ehhez képest forog maga a Föld. És persze minden forog a Földdel együtt, a rajta lévő síkságok, hegyek, folyók, a légkör. De vele forognak az autók a repülőgépek, az emberek, vagyis minden ami a földfelszínen található. Ebből a forgási sebességből (szögsebességből) adódik, a felszín kerületi sebessége, amely a sarkokon nulla, az egyenlítőn pedig kb. 1800 km/óra.
Tehát minden, ami az egyenlítőn helyezkedik el, 1800 km/óra valóságos sebességgel száguld. Nagy ez a sebesség, vagy kicsi? Nagynak tűnik, de ahhoz kicsi, hogy ezt közvetlenül érzékelhetnénk. A kerületi sebesség hatása kimutatható pl. egyszerű súlyméréssel. Egy 100 kg tömegű ember a sarkokon 100 kp, az egyenlítőn csak 99,5 kp. Az eltérés mindössze 0,5%, amelyet saját érzékszerveinkkel nem vagyunk képesek érzékelni. (Ettől nagyobb a súlycsökkenés egy kiadós vécézés után.)
Vegyünk most egy szuperszonikus repülőgépet, amelyik az egyenlítőn repül Kenyából Ecuadorba, vagyis keletről nyugatra éppen 1800 km/óra sebességgel. Mivel a Föld nyugatról keletre forog, így a repülőnk valóságos sebessége éppen nulla lesz. Gyakorlatilag a repülőgép áll, miközben elforog alatta a Föld.
Felmerül a kérdés, hogy ha áll, akkor miért nem pottyan le?
Hát azért, mert a forgó Föld magával forgatja a légkört is, tehát az álló repülőgép egy 1800 km/óra sebességgel mozgó levegőben lebeg, ami biztosítja a fennmaradásához szükséges felhajtóerőt.
Hogyan győződhetünk meg arról, hogy a repülőnk tényleg áll? Úgy, hogy ha az ablakból folyamatosan figyeljük a Napot, akkor az mindig ugyanabban a magasságban marad. Így ha déli 12 órakor indultunk Kenyából, akkor szintén déli 12 órakor fogunk megérkezni Ecuadorba, az időzónák miatt.
De van mégegy furcsasága az utazásnak. Tegyük fel, hogy a repülőnk 100 tonna terhet szállít. Ennek a súlya az odautazáskor (Kenyából Ecuadorba) 100,5 tonna, de visszautazáskor csak 99,5 tonna. Vagyis odafelé 1 tonnával kevesebb terhet szabad a repülőre pakolni, mint visszafelé, Ecuadorból, Kenya felé. De magának a repülőgépnek a saját súlya is kisebb visszafelé. És a rajta ülő embereké is.
Hát nem érdekes?
