A vézer és a foton között a legfontosabb különbség, hogy vézer létezik, foton pedig nem létezik.

 

"A te hullámdarabodnak hogyan mérik meg az elejét és a végét, mint egy botnak?"

Már leírtam néhányszor, de mégegyszer megismétlem, mert ismétlés a tudás anyja. 

Az én hullámdarabom, amit vézernek nevezek, nem hasonlít a botra. A bot a nagyjából egy kiterjedésű (1D-s), vagyis csak a hosszát vesszük figyelembe. 

Ezzel szemben a vézer 3 dimenziós, mert a hullámok az atomból minden irányban terjednek. Képzeld el a következőt! Engedjél vizet a fürdőkádba. Várd meg, amíg a vízfelület kisimul. Ezután vegyél a kezedbe egy pálcikát, dugd a végét a vízbe, és mozgasd meg a pálcikát. 

Mi fog történni?

A pálcikától kiindulva, kör alakban hullámok indulnak el a víz felszínén, amelyek egyre táguló köröket alkotnak. Ha csak 3 másodpercig mozgatod a pálcikát, akkor kb. 10 elemi hullám keletkezik, majd amikor a pálca mozgatása megszűnik, akkor már nem indul több hullám. Tehát lesz egy 10 elmei hullámból álló hullámvonulatod.  A hullámvonulat időbeli hossza (időtartama) 3 másodperc, a térbeli hossza mondjuk 30 centiméter. 

A vízhullám azonban csak 2D-s hullám. Most képzeld el mindezt 3 D-ben. Az elemi hullámok alkotta hullámsorozat egy gömbhéjat alkot, amelynek vastagsága 30 centiméter. A gömbhéj egyre nagyobb átmérőjű lesz, de a vastagsága mindig 30 centiméter marad. 

Ez a folyamatosan táguló gömbhéj alakú 10 hullámból álló hullámsorozat alkot egy darab vézert. 

 

 

A fény esetében a göbhéj vastagsága kb. 3 méter, és a benne lévő elemi hullámok száma kb. 7 millió.

A fényforrások általában milliárdnyi atomból állnak. Így vézerek milliárdjai indulnak ki egy fényforrásból. Ha a gerjesztés folyamatosan fennáll (pl. egy bekapcsolt izzólámpa esetében), akkor minden atom újra és újra bizonyos időközönként vézereket kelt, vagyis szakaszosan hullámsorokat bocsát ki minden irányba, azáltal hogy megrezgeti maga körül a fényközeget. 

 

Ezért szerintem a vézer semmiben sem hasonlít a fotonnak  nevezett fényrészecskére.