A keresztény népi hagyomány szerint a kis Jézust világra segítő betlehemi Szalome bábát temették el ezen a helyen. A régészek szerint az időszámításunk kezdete körüli második szentély korától egészen a korai muszlim időszakig, az i.sz. 8-9 századig temetkeztek a feltárt sírba.

Az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) szakemberei szerint gazdag családhoz tartozó, jelentős személyt temethettek el elsőként a sírhelyként használt barlangban, majd több száz éven át szent helyként tisztelték a sírhelyet. Az Izrael középső részén, a Lakis erdőnél folyó ásatásokat közösen végzi az IAA, a Jeruzsálemi és Örökségvédelmi Minisztérium, valamint a Zsidó Nemzeti Alapítvány (Keren Kajemet), s az része a térség régészeti kincseit feltáró "Júda királyainak útja" projektnek.

A sziklasír előtt gondosan kiépített udvar állt, amelyben egy sor üzletet fedeztek fel, ahol a kutatók szerint kerámia mécseseket árultak vagy béreltek. Több száz, az i.sz. 8-9. században készített kerámia mécsestöredékre, valamint (ép) darabokra is rábukkantak az egykori boltokban.

"Elképzelhető, hogy az olajmécseseket a barlang belsejében világításra használták, és talán a vallási rituálé részei is lehettek, hasonlóan ahogy gyertyákat árulnak a szent emberek sírjainál vagy a mai templomokban" - vélekedtek az ásatásokat vezető régészek, Nir Simson-Faran és Cvi Firer a lapnak. A 350 négyzetméteres udvart impozáns, faragott motívumokkal díszített mészkőfalak határolják, kőlapok és mozaikpadló burkolják. A barlangot először mintegy 40 évvel ezelőtt sírrablók fedezték fel, s ezt követően indult meg feltárása. A sziklasír több helyiségre tagolódik, ahol a korabeli zsidó temetkezésben ismeretes, a csontokat őrző kődobozokat is találtak.