"Úgyhogy a magán orvos kezeljen csak vasgolyóval a lábán havi X órát"

 

Nem súrún fordultam meg magán-szakrendelőben, de amikor ott voltam (vizsgálat,  kezelés, vagy kisebb műtéti  beavatkozás, esetleg ez-utáni kontroll okán),(legalábbis abban amű intézményben is - bejelentés alapján - folyamatosan jöttek a bejelentkezett páciensek és folyamatosan dolgozott a teljes személyzet.

 

Két alapvető differenciát találtam a kerületi szakrendelői és a magánintézményi rend és a beteg köözötti viszonyban (és ez Budapestre igaz), ahol - érthetően - az országos állapotot tekintve - a legeslegjobbnak tekinthetőek az állapotok, legalábbis ott, ahol én lakozom. Az egyik, hogy ha valamely szak-gyógyászati vizsgálatra, kezelésre, beavatkozásra, avagy éppen utólagos kontrolljára  volna szükségem, elmegyek a területi szakrendelőbe, ahol a betegirányítás fogad és a kérelmem alapján ad egy lehetséges időpontot

ajánl fel, amikor fogadni képes. Ha nincs extra igényem (azaz például, hogy ahhoz a szakorvoshoz kérek időpontot, illetve alkalkalmat, aki rendesen, rendszeresen kezel. Ez esetben, nagy valószínüséggel, jóval távolabbi időpont lesz szabad a számomra, mert sok a beteg, ehhez képest kevés (és meghatározott az,

hogy ki a szakorvos, aki hetente max. egy - két időpontban rendel. És ez igaz egy egész rakás szakmára (szemész, fogász, diabetologus, urológus és még egy egész rakás más szakma. Így előfordulhat az, hogy hónapokra előre képes csak alkalmat találni a betegirányító ahhoz, hogy az általam kért szakna általam

kért gyógyító orvosát (aki ismeri a betegség természetét, aktuális állapotomat, stb., tudjon fogadni. De, amennyiben ez nem indokolt, azaz nem válogatok valami speciális szempont miatt a rendelkezésre álló szakorvosok között, úgy is több hetes, vagy hónapos távolságban lévő ajánlatot tud csak a betegirányító

tenni. Namármost, ha beteg vagyok, akkor a legtöbb esetben a hosszú várakozás nem valami előnyös az aktuális állapot szempontjából és leginkább, pont a beteg számára.

 

Fiatalok, fiatalabbak nyilván többnyire kevésbé érzik ennek a problémának a súlyát. Minél többször, több orvosi szakmát érintően, több alkalommal kénytelen valaki orvoshoz járni, annál inkább reális ez az ügy.

Én (sajnos) az utóbbiak közé tartozom, így jobban érint, mint egy 20 - 30 és talán - tán még egy 40 éves pácienst. Szóval ennek a problémakörnek is igen szubjektív a megítélése és az orvosok mellett, (akiknek

a hátán ez a legerősebben csattan), pont ez a páciensi kör lesz az, akiket a leginkább érinteni fog ennek

a rendeletnek és a követlezményeinek a nagyszerűsége. Nyilván általános sikert fog aratni közöttük (is).