Március 15-én három ünnepségen is jelen voltam: a Múzeumkertben, a Petőfi-szobornál és a Hősök terén. A hivatalos állami ünnep méltó volt a nap szelleméhez: színvonalas műsor, méltóságteljes tömeg és egy kiváló beszéd Rockenbauer Zolitól, bár én szívesebben hallgattam volna Viktort - amit ő mond, az történelem. A Demszky-féle demagógiát egyszerűen nem lehet minősíteni. Hál' Istennek a TV is közvetítette, így mindenki láthatta, hogy miközben sajtószabadságról, nemzeti közmegegyezésről, a törvények tiszteletéről prédikált, bohóctréfává silányította a nemzeti ünnepet - kár, hogy ehhez az okádékhoz olyan kiváló színészek asszisztáltak, mint Stohl András vagy Jordán Tamás -, az ezt követő beszédről pedig annyit, félórás erőlködés után sem tudta megmondani, mivel korlátozzák a média szabadságát. Én speciel akárhányszor bekapcsolom a rádiót vagy a tévét, Baló Györgyöket meg Frei Tamásokat látok-hallok, csupa levitézlett képernyő- és frekvencialovagot, akik azért röpködnek évről-évre más csatornára, mert a piaci viszonyok között kiderült, képtelenek olyan műsort csinálni, ami néhány hónapnál, jó esetben egy-két évnél hosszabb ideig érdekelné a nagyérdeműt. Mellesleg az amúgy tehetséges, Heti Hetesen edződött Fábry Sándort Viktor kitüntette, ami elég furcsának tűnik egy neomittudoménmilyen diktatúrában.
Csurkát is meghallgattam később, és igazat kell adnom neki abban, amit a médiáról mondott (bár egy íróhoz helyenként méltatlan hangnemben): azok ordibálnak meg hőzöngenek itt, akik rettegnek egy alapos átvilágítástól a múltjuk miatt, akik ontják a szennyet a képernyőről álproblémákat kreálva, és - ezt én tenném hozzá - rettegnek attól, hogy a Fidesz a királyi tévébe nem Pálfy G. - ket, hanem fiatal újságírókat fog tenni, és miután már sorra megbuktak a kereskedelmi tévéknél, a nemzeti fejőstehénnél sem marad már számukra hely.
A MIÉP gyűlése egyébként helyenként unalmas volt (főleg a Bocskay Színpad), helyenként ordenáré (Nagy Feró, valamint a közönség Trianonozó, zsidózó része); de amit Csurka a NATO-tagságunk okairól, az EU-tagság veszélyeiről, az amerikaiak álszent világpolitikai magatartásáról mondott, vagy a ciánszennyezésről, a Tisza tragédiájáról, azzal nehéz lenne vitatkozni. Persze a TGM - Bauer - Kovács László hármasfogat biztos vitatná, de hát az ő politikai tőkéjük ebben fekszik. Épkézláb programjuk nincs (a MIÉP-nek van - a Nemzetépítő Állam), ellenfeleik rágalmazásán kívül másra nem képesek, szilárd, megalapozott jövőképet nem tudnak felmutatni az ország népének, és egyetlen reményük, hogy a választók megint beveszik azt a maszlagot, amivel a chartás időkben egyszer már megetették a lakosságot.
Végül a politikai nézeteimről annyit: sok-sok emberrel együtt én is megtapsoltam Orbán Viktort a Múzeumkertben. (Erdélyről annyit, hogy ez a téma megér majd egy külön bejelentkezést.)