Röviden: én ezt tartom a relativizmusnak: az ember szemszögéből való megközelítést. Ez nem egy abszolút nézőpont, hanem nagyon s függ magától az embertől, az emberi gondolkodás mechanizmusától. Éppen ezért nem tudom elfogadni azt a tudományos utat, hogy "kigondolok valamit, aztán lesz ami lesz, hátha jó ötletem támadt" (és a siker esetén verem a mellemet, és várom a díjakat).

 

Az általad említett Isten-t az ember teremtette a saját képére (noha a hívők egy része szerint éppen fordítva történt). és most ugye a világegyetemet teremtette az az Isten.

 

A mai SciFi írók is csak az emberi igényeket szolgálják ki. Noha a régebbieknél számos esetben megjelent a nem emberszabású "idegen". Nem csak Sztrugackijnál, hanem pl. Lem-él (lásd: Solaris, Legyőzhetetlen, Éden), aki regényeiben szintén megérthetetlen és "nem emberi" értelmeket tár elénk.

 

Elgondolkodtunk már azon, hogy egy emberileg megérthetetlen, értelmes lény milyen módon építené fel a saját tudományát? Nézzünk pl. egy olyat, amely képes a fénysebesség közeli sebességen közlekedni. YT-os videók mutatják, milyennek látná a világot, mely messzemenően különbözik a mi felfogásunktól. Vagy létezhetne egy olyan lény, amely az elemi részecskék szintjén bontakoztatja ki értelmét, és a mi világfelfogásunkat értelmetlennek tartja.

 

Az azonban jó kérdés lehet, hogy milyen egy "abszolút" módon történő megközelítés, mindenféle értelmes lények szemléletének kihagyásával.