A csillagászat egy speciális terület, mert csakis a fény (tágabban az EM sugárzás) segítségével szerezhetünk információt. 

 

Csakhogy ez tele van torzító tényezőkkel, ami miatt nem a valóságot látjuk. 

 

1. A fény 300 000 kilométert tesz meg másodpercenkén. Ez a földi méretekhez képest igen nagy, de csillagászati léptékben igen kicsi. A fény hatszor kerüli meg a Földet 1 másodperc alatt, de 4 év kell neki, amíg a legközelebbi csillagról a Földre érkezik. A legtávolabbi galaxisok esetében pedig akár 10 milliárd év is lehet. Ezeknek az objektumoknak a 10 milliárd évvel korábbi állapotát látjuk, a jelenlegi állapotukról fogalmunk sincs.

 

2. A fény a gravitációs mezőkben nem egyenes vonalon halad, hanem girbegurba vonalon. Tehát nem tudhatjuk, hogy valójában honnan, milyen irányból indult a fény. Így fogalmunk sincs, hogy amit látunk, az valójában hol van.

 

3. Azokat az objektumokat, amelyekről nem érkezik hozzánk fény, azoknak a létezéséről sincs tudomásunk.

 

4. Vannak viszont olyan látványosságok, amelyeket jól látunk a távcsöveinkkel, de valójában az amit látunk, az nem létezik. Ezeket nevezzük virtuális objektumoknak. 

 

 

Az ember azonban hajlamos arra, hogy amit lát, azt valóságosnak fogadja el. "Hiszem ha látom", mondja a szólás. Ez a Földön legtöbbször igaz is (bár nem mindig), de az égen szinte soha nem azt látjuk, ami a valóság.