Gratulálok a Kecsapnak, Redmilleréknek a győzelemhez!

Nem sikerült visszaszereznetek a bizalmat, örömet, mosolyokat, boldogságot, sajnos.
Köszönöm a Honvéd utáni írásomra érkező lájkokat, biztatásokat, írásban és szóban is kaptam üzeneteket, mai meccs előtt is, hálás vagyok értük, jólestek.
Borisz meccs előtti beharangozójából idézek (delfinek.hu):
“Úgy érzem, nagy próba lesz a Kecskemét elleni találkozó nekünk, mert a meccsen sok minden kiderül majd a csapatról.”
Igazából egy dolog kiderült számomra, képtelenek vagyunk a változásra, változtatásra, mivel megismételtük a legutóbbi végjátékot.
Furcsa érzés, lehet, hogy a megfázás, meghűlés mellékhatásai, gyógyszer, begyógyteafüvezés, de egyáltalán nem vagyok ideges még dühös sem, érzelmi szintemet, energiámat a Honvéd lenullázta, kiürítette, inkább a többieket sajnálom, akik megint lehajtott fejjel, szomorúan távoztak, köztük sok gyerek, rossz látni, hogy tehetetlenül szemléljük az eseményeket.
Akik ma is kint voltak, Ti vagytok a LEGNAGYOBBAK! Büszke vagyok Rátok! Ti győztesek vagytok, emeljétek fel a fejeteket, büszkén.

“De a kosárlabda, akárcsak a zene, olyan energikus, spirituális dolog. Össze lehet rakni egy csomó nagyszerű játékost, és ez még nem jelenti azt, hogy varázslatot fognak alkotni.” – Flea (RHCP)