Joel könyve  4. fejezet: 1-21  (1-5, 8-12, 14, 16, 18, 20, versek)

A népek megítélése 1 „Bizony, azokban a napokban, abban az időben, amikor jóra fordítom Júda és Jeruzsálem sorsát, 2 összegyűjtöm majd a népeket, leviszem őket a Jozafát völgyébe, és ítéletet tartok ott fölöttük népem és örökségem, Izrael miatt; amiért szétszórták a népek közé, s megosztották országomat. 3 Sorsot vetettek népem fölött; céda nőért gyermeket adnak cserébe, lányt adnak borért, hogy ihassanak.”

A föníciaiak és a filiszteusok Ellen  4 „Mit akartok tőlem, Tírusz és Szidón? És ti, filiszteusok tartományai? Ti akartok talán bosszút állni rajtam? Ha bosszút álltok rajtam, bosszútokat csakhamar visszafordítom fejetekre. 5 Ti, akik elvettétek ezüstömet, aranyomat, s drága kincseimet templomaitokba vittétek!

8 Eladom fiaitokat és lányaitokat, kiszolgáltatom őket Júda fiainak, hogy adják el őket a sábaiaknak, egy távoli népnek – az Úr mondta ezt.”

A népek egybegyűjtése 9 Hirdessétek ki a népek között: Készüljetek fel a harcra! Jöjjenek, s álljanak csatasorba mind a harcosok! 10 Öntsetek kardot az ekevasból, lándzsát a sarlóból! Mondja az erőtlen is: „Hős vagyok!” 11 Siessetek, gyertek, minden népek körös-körül, és gyűljetek ott egybe! [Vezesd elő, Uram, a hőseidet!] 12 „Keljenek fel, vonuljanak fel a népek Jozafát völgyébe, mert ott ülök ítéletet körös-körül minden nép felett.

14 Egyre több a nép a Döntés völgyében; mert közel van az Úr napja a Döntés völgyében!

 Az Úr napja 16 Az Úr szózata zeng a Sionon, Jeruzsálemben hallatja szavát, ég és föld megremeg belé. De népének mentsvára az Úr, Izrael fiai számára menedék.

 Paradicsomi állapot. Izrael újjászületik 18 Azon a napon új bor fakad a hegyekből, tej folyik a halmokból, Júda minden folyójának víz árasztja el a medrét. Forrás fakad az Úr házából, és megöntözi az Akácok völgyét.

20 Júdának meg mindig lesz lakója, Jeruzsálemnek örökkön-örökké.