"...mert nyalvánvalóan NEM következik, hogy: tudták...

Elvileg tudhatták volna (ha csoda történik) de gyakorlatilag nem tudták."

 

Gyakorlatban tudták tartósitani, nálad ezek szerint jobb szakemberek voltak.  Olvass müvelődj: Samuele Bacchiocchi: A BOR A BIBLIÁBAN

 

részletek

 

 

"1. Szőlőlé tartósítása lepárlással

 

 

 

 

 

A must tartósítása érdekében Columella elmagyarázza, hogy „néhányan a mustot ólomedénybe teszik, és főzéssel csökkentik egy negyedével, míg mások egy harmadával. Nem kétséges, hogy aki a felére sűríti be, valószínűleg a must sűrűbb, jobb változatát készíti el ”.39 

Az egy harmadára besűrített mustot defrutumnak nevezték: „A lehető legjobb, legédesebb mustot  eredeti tömegének egy harmadára sűrítik be, és amikor besűrítették defrutumnak nevezik”40                     Columella, De re rustica, 12, 19, 1.

 

 

Plinius eltér Columellától, amikor a felére besűrített mustot nevezi defrutumnak és sapá-nak az egy harmadára főzöttet. Amikor a különböző fajtájú „édes borok”-at tárgyalja (vinum dulce), azt írja: „A siraeum, amit néhányan hepsemának neveznek, a mi hazánkban pedig a sapa, egy művi termék, nem a természet alkotása, a must mennyiségének egy harmadára történő lepárlásával készül; a csupán felére besűrített mustot pedig defrutumnak nevezik.”41 

 

A besűrítéssel készült különböző fajtájú  mustoknak adott nevek közötti különbség csak arra szolgál, hogy megerősítse ennek az italnak az általános használatát. A must besűrítő főzéssel történő tartósítása figyelemre méltó gondosságot kívánt. 

Columella ezt a bepillantást nyújtó leírást  adja: „Először felfűtjük a kemencét szelíd tűzzel,  csak  kis fadarabokkal, melyet a vidéki  emberek cremjának (rőzse) neveznek, úgy hogy must visszafogottan főhessen.  Az ezzel a főzéssel megbízott embernek kákából vagy cirokból készült szűrőket kell készenlétben tartani, az utóbbi nyers állapotban legyen, azaz nem kalapáccsal összetörve. Az aljára leülepedett üledéket fel kell kavarnia, hogy felhozza a tetejére, majd a szűrővel az összes felszínen maradt habot le kell szűrni, ezt addig folytassa, amíg a  must meg nem tisztul minden seprőtől. .”42

 

 

Biztonságos tartósítás

 

 

Ha az eljárást a szükséges figyelemmel, körültekintéssel végzik, a felforralt szőlőlé hosszú ideig biztonságosan tartósítható. Ez hosszas főzést és minden üledék gondos eltávolítását igényeli, ahogy Columella magyarázza: „Ha sok a fa, jobb főzni a mustot, és letisztítani  a habot az üledékkel, ha ezt tesszük, csak egy tizedét veszítjük el,  de a többi jó marad örökre.”43

 

 

Széles körben használt felfőzött szőlőlé 

 

A szőlőlé főzéssel, sziruppá sűrítéssel való tartósításának szokása Közel-Keleten és a mediterrán országokban évszázadokon át fennmaradt. Olaszul vino cottonak ismerik (főzött bor). Franciául vin cuit , Szíriában nardenk, arabul pedig dibs.

John Kitto régi, de felújított Bibliai irodalmi enciklopédiája – (Cyclopedia of Biblical Literature) a „bor”-ról szóló cikkében néhány 19. századi történészt idéz a főzött bor használatáról a Közel-Keleten. Egyikük, Dr. A. Russell, Aleppo természetrajza (Natural History of  Aleppo  Aleppo) c. művében ezt írja: „A szőlő besűrített levét, a sapa vinit, amit itt dibbsnek neveznek, bőrtömlőkben hozták a  városba, és  nyilvános piacokon eladták.  Látszatra olyan volt, mint a sűrű méz, az íze édes volt, és minden rendű és rangú ember sokat fogyasztott belőle."

 

 

 

 

Talán ha lesz kedvem bemásolom neked a szőlőlé szüréssel való tartósitásárol ránk maradt történelmi feljegyzésket, vagy a hidegen történő tartósitást, vagy a különféle gyömölcsök pl szőlőfürt tartósitását akár egy évig is. Ja meg ottvan a kénes füstöléssel való tartósitás...