100 év alatt butábbnál butább magyarázatok születtek a logikai hiba elkendőzésére, de értelmes magyarázat azóta sem született. 

 

Lássunk néhányat a butuska magyarázatok közül!

 

Volt, aki túl nehéznek találta a közérthető magyarázatot, és meg sem próbálkozott vele. Ezek egyike Stephen Hawking.

 

„Néhány gondolat azonban még a matematikai tárgyalásmód teljes mellőzése esetén is szokatlannak tűnik, és elmagyarázásuk nehéz. Ez azt a kérdést vetette fel, hogy vajon megpróbáljam-e ezeket elmagyarázni, és kockáztassam meg, hogy az olvasók összezavarodjanak, vagy hallgassam el őket. Néhány idegenszerű gondolat, például, hogy az egymáshoz képest mozgó megfigyelők két esemény között különböző időintervallumot mérnek, nem volt fontos az általam felvázolt képhez. Ezért úgy gondoltam, hogy elég csak említést tenni róla.” (Stephen Hawking: Einstein álma c. könyvben Az idő rövid történetének rövid története c. tanulmány 42. oldal közepe)

 

Hawking rájött, hogy ezt nem lehet érhetően elmagyarázni, és félt, ha belekezd a magyarázkodásba, akkor az olvasó összezavarodik. Ezért bölcsen átlépett a magyarázaton.

 

Voltak azonban nála kevésbé bölcs írók is. Ha elolvassuk azoknak az okfejtését, akik megpróbálták az időlelassulás jelenségét közérthetően elmagyarázni, akkor arra a szomorú következtetésre jutunk, hogy ahány tudós, annyi a homlokegyenest ellenkező magyarázat. Szemezgessünk egy kicsit ezek közül. Roppant tanúságos (és mulatságos).

 

 

Dr. Novobátzky Károly, Kossut-díjas magyar fizikus szerint, a különböző mozgásállapotú koordinátarendszerekben mért értékek csak a mérőszámunkban térnek el egymástól, vagyis a az idő „lelassulása” csupán látszólagos. Az űrhajóval és az űrhajóssal szerinte nem történik semmi valóságos változás, csupán a nyugalmi és a mozgási mérőszámok különböznek. Ebből logikusan az következik, hogy az űrhajó visszaérkezése után az ikrek életkorában nem lehet eltérés, ami merőben ellentétes Einstein állításával. Lássuk, mit mond Novobátzky:

 

„A mozgó ... órák lelassulásáról szóló fejezettet bizonyos hiányérzettel olvassuk el. Nélkülözzük annak a kiemelését, hogy ... az órákban nem történik semmi objektív változás, tisztán a nyugalmi és a mozgási mérőszámok különbözők.”  (Albert Einstein: A speciális és általános relativitás elmélete   7.oldal)

 

 

Joseph Norwood szerint (Einsteinnel összhangban), az ikertestvérek életkora a visszaérkezés után eltérő lesz, de Norwood szerint az eltérés oka nem a sebességkülönbségben, hanem a gyorsulásban keresendő.

 

 „A II. iker gyorsuláson esik át, amikor elhagyja a földet…Ez adja az ikrek életkorának különbözőségéhez szükséges aszimmetriát.” ( Josep Norwood: Századunk fizikája, Műszaki könyvkiadó Budapest 1981)

 

Ez az indoklás viszont már messze eltér Einstein eredeti magyarázatától, hiszen ő az életkor eltérésének okát az űrhajó és a Föld relatív sebességkülönbségében látja. Ennek megfelelően, abban a képletben, amelyet a „sajátidő” kiszámítására Einstein felállított, a gyorsulása nem szerepel.

A gyorsulás egyébként sem lehet a korkülönbség oka, hiszen a Földön maradó testvér maga is gyorsuló mozgást végez, amikor a Földel együtt, a nap körül kering. Tehát  nincs aszimmetria  a testvérek mozgásában, mindketten gyorsuló mozgást végeznek. (relatíve pontosan ugyanolyan gyorsuló mozgást)

 

 

Irina Radunszkaja véleménye megint más. Az időeltérés okát ugyan ő is a gyorsulásban látja, de megtoldja azzal, hogy az időeltérés a gyorsítás időszaka alatt keletkezik, és az időeltérés még függ űrhajónak Földtől mért távolságától is.

 

„A földi idő (az űrhajó órájával mérve) már nem késik, hanem rohan, mégpedig annál gyorsabban, minél távolabb fordul meg a Földtől az űrhajó, és minél nagyobb lesz a gyorsulása.” …” az időkülönbség nagy része arra az időszakra esik, amikor az űrhajó visszafordulásakor működtek a hajtóművek.” (Irina Radunszkaja: Őrült gondolatok  Kossuth Könyvkiadó, Budapest 1973)

 

Vagyis a Földi emberek hirtelen gyors öregedése nem az egész utazás alatt következik be, hanem azon rövid idő alatt, amíg az űrhajó hajtóműve be van kapcsolva. Megfejthetetlen rejtély, hogy egy Földtől távoli űrhajó megfordulása (fékezése és gyorsítása) folytán a Földön miért öregszenek meg hirtelen az emberek. Ez természetesen lehetetlenség. Ezen kívül teljesen ellentmond az előbb említett Einsteini képletnek is, hiszen ebben sem a távolság, sem a gyorsulás nem szerepel, csupán a sebesség.

        

 

Jánossy Lajos, a kivételes tehetségű magyar fizikus szerint, az ikrek életkora eltérő lesz, de ennek oka nem az űrhajó és a Föld közötti sebesség, hanem az űrhajónak az „éterhez” viszonyított sebessége.

 

„…bármilyen fajtájú is az óra, ha sebessége az éterhez képest nő, akkor járásának ritmusa … lelassul”  (Jánossy Lajos: Relativitáselmélet és fizikai valóság 134.old.)

 

 

Jay Orear szerint a korkülönbségben a koordinátarendszer a ludas.

 

 „A földi ember mindenképpen ugyanabban a koordinátarendszerben marad, az űrutas pedig amint elindul útjára, megváltoztatja koordinátarendszerét.” (Jay Orear: Modern fizika  Műszaki Könyvkiadó, Budapest 1971)

 

E a magyarázat természetesen teljesen hibás, hiszen a koordinátarendszer az emberi gondolkodás terméke, amely a valóságban fizikailag nem létezik. Senki sem találkozott még űrutazás közben koordinátarendszerrel. Így, az a tény, hogy az űrhajóst melyik képzeletbeli koordinátarendszerben helyezzük el, nyilvánvalóan nem lehet hatással az ikrek életkorára.

 

 

Max Born

 

Az előbbi véleményektől azonban még sokkal érdekesebb Einstein barátjának, Max Born-nak tudományosan nehezen értelmezhető, frappáns megoldása. Ő egyenesen a csodák birodalmába utalja az ikrek esetét, és ebben valószínűleg igaza is van.

 

„ A fentebb említett állítást, hogy a visszatérő űrutas fiatalabb lesz, mint a Földön maradt ikertestvére, nem szabad paradoxonnak tekintenünk, hanem inkább tudományos csodának."  (Max Born: Válogatott tanulmányok Gondolat, Budapest 1973)

 

 

Láthatjuk, hogy értelmes magyarázattal senki nem tudott még szolgálni a relativisták közül, csak egymásnak ellentmondó kusza magyarázkodásokat találunk. Leginkább Born tapintott rá a lényegre. Csodálatos mese az egész.

Egyszóval a relativitáselmélet alapja és a végkövetkeztetése közötti ordító logikai ellentmondást mind a mai napi nem oldotta fel senki.