Már többször említettem, hogy az új fizika részletes ismertetése előtt be kell bizonyítani, hogy a régi relativista fizika hibás. 

 

Erre kétféle lehetőség kínálkozik:

- kimutatni a benne rejlő a logikai hibákat

- cáfoló kísérleteket bemutatni

 

Mindkettőre bőven van példa a relativitáselméletben. Ezekből fogunk szemezgetni a továbbiakban. 

Ha valaki esetleg ki szeretné egészíteni, az ne fogja vissza magát. 

Azonban kíméljenek azok, akik valódi érvek nélkül, csakis a vakhittől vezérelve kívánnak hozzászólni.

 

Lássuk ez első logikai hibát!

 

A relativitáselmélet egyik alapfeltevése (posztulátuma) az, hogy az egymáshoz képest egyenletesen mozgó rendszereket nem tudjuk megkülönböztetni egymástól. Nem tudjuk megmondani azt sem, hogy melyik mozog és melyik áll. 

 

Például, ha van két hajónk a nyugodt tengeren, akkor nem tudjuk megmondani, hogy melyik áll és melyik az, amelyik egyenletesen mozog. Ha bezárkózunk egy ablaktalan kabinba, akkor nem tudjuk semmiféle kísérlettel megállapítani, hogy a hajó áll vagy egyenletesen halad előre. 

 

Ezért a két hajó teljesen egyenértékű. Minden jelenség pontosan ugyanúgy játszódik le, semmi különbség sem lehet a két rendszerben.

 

Ez volt Einstein egyik alapfeltevése, amikor a relativitáselméletet megalkotta. 

Amikor az elmélettel elkészült, akkor levonta az elméletből fakadó következtetéseket. 

 

Az egyik ilyen következtetés, hogy a mozgó rendszerben lassabban telik az idő. Sőt minél nagyobb a sebesség annál lassabban, a fénysebességnél pedig meg is áll az idő. Bizonyára mindenki ismeri az  ikrek esetét, amely szerint, ha az egyik ikertesó egy nagy sebességű űrutazást tesz, akkor visszaérkezéskor ő majdnem olyan fiatalon lép ki az űrhajóból, mint mikor elindult, de a Földön maradt testvére már hosszú szakállú vénséges vén emberként fogadja. 

 

Hol hibádzik a meseszerű történet?

Hát ott, hogy a relativitáselmélet alapfeltevése szerint  nem lehet semmiféle különbség a két rendszerben lezajló történések között, de mégis óriási korkülönbség lesz a két ikertestvér életkora között. Vagyis mégiscsak meg lehet mondani, hogy melyik testvér utazott nagy sebességgel, és melyik maradt a Földön. 

 

Tehát a relativitáselmélet végeredménye cáfolja a kiindulási feltevést. Ez egy óriási logikai hiba.

 

Persze 100 év alatt butábbnál butább magyarázatok születtek a logikai hiba elkendőzésére, de az értelmes magyarázat azóta sem született meg.