Akkor a te kis eszed szerint, a zsidók csak import bort itttak?

Vagyis képtelenk voltak a szőlőből, a fos tömlőikkel, új vagy régi szar is légyen az, bort előállítani:-)

Pedig:

Õsi borászatok

Arra, hogy a bor a kezdetektől kíséri a zsidó népet, nemcsak írásos, illetve a hagyományban fennmaradt emlékeink, hanem régészeti bizonyítékaink is vannak. Az ókori Izrael területén, elsősorban Júdeában feltárt szőlőpréseket hagyományosan a puha, jól megmunkálható mészkőbe vágták. Egy széles, sekély, téglalap vagy kör alakú medencéből álltak, melyben a taposás folyt, valamint egy másik, mélyebben fekvő, szintén téglalap, vagy kör alakú medencéből, melyben összegyűjtötték a kipréselt levet. A kettőt vájat kötötte össze, melynek eredéséhez növényi rostokból készült hálót illesztettek, ami megszűrte a második medencébe belefolyó lét. Innen kerek agyagedényekbe merték a folyadékot, azt alaposan lezárták, majd legalább negyven napon át érlelték. Ez után kerülhetett a – valószínűleg igen erős – bor palackokba. A bort időnként fűszerekkel vagy mézzel ízesítették, és nemcsak nyers szőlőből, hanem mazsolából, sőt más gyümölcsökből: datolyából, fügéből és gránátalmából is készítettek bort.

 

https://zsido.com/lechajim-koser-boraszat-es-borkultura-nyomaban/

 

És hogyan itták, okostojás?

„És Noách (Noé) kezdte, a földműves, hogy szőlőt ültetett. És ivott a borból és megrészegedett… (1Mózes 9:20-21.)”

 

Ebből a tórai idézetből kitűnik, hogy a szőlőtermesztés és a borászat szinte egyidős a civilizációval. A zsidó hagyományban ettől fogva lépten-nyomon találkozunk a szőlővel, illetve az abból készült borral, legyen szó a Tóráról, vagy a prófétai könyvekről, Szentélybeli áldozatokról, a szombatról, vagy az egyiptomi fogságból való szabadulásról megemlékező széder estéről. Akár egy kisfiú körülmetélését, akár egy új házasság megkötését ünnepli egy család, a bor központi szerepet kap a szertartásban. Sőt, a talmudi időkben a gyászházban is helyet kapott a bor: 10 pohárral szolgáltak fel a halotti toron. Érdekes, hogy ez utóbbi szokás megszűnt a Szentély lerombolásával, és a Jeruzsálem elveszte miatt megtartott, kilenc napos nyári gyászidőszakban éppen hogy tilos bort inni, mert az embernek kerülnie kell ilyenkor az örömöt. A cfáti kabalisták által meghonosított tu bisváti széderen, akárcsak a peszáchi széderen, négy pohár bort fogyasztanak. Az első pohár fehér, a másodikba egy kevés vörösbort is kevernek, a harmadik pohár fele-fele, a negyedik pedig csak vörösbort tartalmaz. Így jelképezik az érést, a fejlődést, az istenszolgálatban való előrehaladást. Egyben ebből a folyamatból is látható, hogy a zsidó hagyomány nemesebbnek, előrébb valónak tartja a vörösbort a fehérnél.

 

Na, megtudtad a frankót, nincs is minn álmélkodnod, haladjunk tovább:-)

Ennyit arról, ha valaki "igehelyekből" szeretne észre szert teni:-):-):-)