Zakariás könyve   2. fejezet:1-17. (1-2, 4-12, 14, 16-17, versek)

A második látomás: szarvak és kovácsok. 1 Azután fölemeltem tekintetem és látomást láttam. Volt ott négy szarv. 2 Megkérdeztem az angyalt, aki beszélt hozzám: „Mik ezek a szarvak, Uram?” Azt felelte: „Ezek azok a szarvak, amelyek szétszórták Júdát [Izraelt] és Jeruzsálemet.”

4 Megkérdeztem: „Mit fognak ezek itt csinálni?” Azt mondta: „[Ezek azok a szarvak ott, amelyek szétszórták Júdát, úgyhogy senki sem merte fölemelni a fejét.] S ezek most idejöttek, hogy legyőzzék őket, [hogy letörjék azoknak a nemzeteknek a szarvát, amelyek fölemelték a szarvukat Júda országa ellen és szétszórták]”.

A harmadik látomás: a zsinórmérték. 5 Azután fölemeltem tekintetem és látomást láttam. Egy embert, akinek mérőzsinór volt a kezében. 6 Megkérdeztem tőle: „Hová mész?” Azt felelte: „Megmérem Jeruzsálemet, hogy lássam, mennyi a szélessége és mennyi a hosszúsága.” 7 Az angyal, aki hozzám beszélt, mozdulatlan maradt, és egy másik angyal jött eléje. 8 Az előző így szólt: „Szaladj, mondd el ezt annak az ifjúnak: Nem övezi majd fal Jeruzsálemet a benne lakó emberek és állatok sokasága miatt. 9 Ezt mondja az Úr: Magam leszek a tüzes fal körülötte, és én leszek a dicsősége.”

Felhívás a száműzöttekhez  10 Jaj, jaj! Meneküljetek Észak földjéről! [– mondja az Úr –], [mert a négy szél irányába szórtalak szét benneteket – mondja az Úr.] 11 Jaj, Sion, mentsd meg magadat, aki Babilonban laksz! 12 Mert ezt mondja a Seregek Ura [az ő dicsősége küldött engem] a népekhez, amelyek kifosztottak titeket, [mert ha valaki hozzátok ér, olyan, mintha a szempillámhoz érne]:

14  Örülj és ujjongj Sion leánya, mert nézd, máris jövök, hogy nálad lakjam – mondja az Úr.

16 Júda az Úré lesz, mint az ő öröksége a szent földön, és ő újra kiválasztja Jeruzsálemet. 17 Némuljon el minden test az Úr színe előtt, mert ébred már és elindul szent hajlékából.