én vitatom, hogy a vágányutas váltóállítás - önmagában - folyamat lenne.

Egész eddig az "automatizmust" vitattad, a folyamatot most hoztad be a képbe :) Abban egyet értünk, hogy egy gombnyomásra egyszerre több váltót beállítani nem folyamat. De ha ezt nem gépesíted, hanem élő mukával csinálod, akkor bizony egy folyamat, mert egy ember csak több lépésben tudja megcsinálni. Szóval ilyen formában a vágányutas váltóállítás nem folyamat, de egy több lépésből álló folyamatot vált ki. Szerintem ez belefér az "automatizmus" kategóriába. 

Egyébként megvan a félrehallás oka: én a "vágányutas váltóállításba" már belegondoltam a váltók sorrendi állítását és a vágányút valamilyen szintű biztosítását is, ami egy többlépcsős folyamat (nemcsak élőmunkával, hanem automatizálva is), így az már mindenképpen folyamat lenne. Te pedig úgy vetted, hogy mivel alapvetően a vágányutas váltóállítás a váltók bedobálásán kívül nem feltétlenül tartalmaz egyéb műveleteket, így nem folyamat, ergo nem lehet automatizálni. Szóval valóban, ha nem akarunk semmiféle többlépéses folyamatot belekeverni (még a váltókat is egyszerre akarjuk átállítani), akkor ez nem szabályozás. 

Amúgy azt, hogy egy vágányútbeállítás alatt a váltók nem egyszerre indulnak meg, az kb. annyira spórlás, mint egy 8 házból álló utcában nem csinálnak 2x8 sávos úttestet csak azért, mert mi van, ha mindenki egyszerre indul meg. A váltóállító lánc a legtöbb bizberben ilyen, vagy olyan módon benne van (igazából nem tudok olyanról, amiben ne lenne). Szóval ha azzal érvelsz, hogy "a vágányutas állítás nem automatizálás, mert X éve szokás", akkor a váltóállító lánchoz is állj hozzá úgy, mint "szokás" :)

Azért az is vicces, hogy a definíciód szerint egy menetrendi felülvezérlés nem szabályozás... Láttál már olyan menetrendi felülvezérlést, ami például Érdnél a Fehérvár felé haladó késett tehervonatnak 18:40-kor azért húz Százhalombatta felé kijáratot, mert akkor már a Százhalombatta felé közlekedő IC kellene ott legyen? Én még nem. :)