Szia Szilvi nevű Rapsonné!

Örülök neki, hogy így gondolkozol. Baromi sok örömöt ad a sok gyerek, meg persze munkát és aggódást is.

Az vállaljon sok gyereket szvsz, aki a gyerekek adta örömben kárpótlást talál (és akár többszörös kárpótlást is kaphat) azok helyett, amikről lemarad. Tehát nem azt nézi állandóan, hogy a régi jó barátnőmnek jobb kocsija van, mint nekünk, a butább évfolyamtársam karrierje szebben alakult,stb. Én ismerek gazdag embereket is, szép karriereket is, nem cserélnék velük. (Bár hazudnék, ha azt mondanám, hogy néha nem bosszant, főleg az utóbbi.) Az pedig sokszor röhejes, hogy némelyik mennyire tud félni a szegénységtől, öregségtől, miközben megvan mindene.

Aminek külön örültem, hogy a férjeddel egyetértésben szeretnétek sok gyereket. A jó család alapja szerintem - bármennyire lapos közhelynek tűnik is ez - a házastársak egysége, harmóniája. Ilyen értelemben, ha furcsa is a megfogalmazás, a gyerekeknek is az a jó, ha bizonyos értelemben másodlagosak, nem ő(k) jelenti(k) a kizárólagos fő értéket a házaspár egyik vagy másik tagjának.

Amikor mi összeházasodtunk, akkor még volt kötelező tanácsadás. Külön beszélgettek velünk, és egymástól függetlenül azt mondtuk, hogy 4 gyereket szeretnénk. Kicsit túlteljesítettük. Remélem nektek is sikerül legalább az, amit szeretnétek.

Na, lelkes üdvözlésképp elég sok sületlenséget összehordtam így az éjszaka közepén!

Szia:

haliho