Ahogy én látom: Megyek rendszeresen sokféle motorral. Újabbakkal, régebiekkel, enduróval, sporttal, nakeddel. Múltkor például egy közepesen erősen lefingott 1100GS-sel, amin épp az ABS is szabadságon volt.

Úgy éreztem, már az is tudja azokat a tulajdonságokat, ami miatt ezeket annyian veszik. Bika fék, jó ergonómia, az utánozhatatlan futómű. És létezik mellé az ár-érték arány. Minden egyes GS generáció többet az előzőnél, de alapvetően ugynazt a koncepciót csiszolgatják, (meg kerülgetik a boxermotort :D ) Vételárban ugyanúgy többet kér az előzőnél. Aztán mindenki eldönti magában, hogy az a plusz, amit a pénzéért kap, az megéri-e neki. Meg motorozásnál (nekem) elég sokat számít az hangulat, amit a motor ad. És a levegősökben megvan egy számomra kellemes, veteránosba hajló baltával faragott karakter, ami már a vizesekben nincs meg. Szóval ha pisztolyt tartanának a fejemhez, hogy vegyek egy újabb GS-t, átlépnék a DOHC-ra, a különbségből ami marad az 1250-árából, meg vennék egy Montesa 4rt-t, meg egy 996-ot.

Ja, még valami, a futómű. Az enyém gyári, még az előző gazdninál kikerült belőle a Wilbers, ami csak úgy volt hajlandó működni, ha két 100 kilós ember ült rajta. Ez nekem tökéletes, bármekkora keresztbordákat meg kátyúkat abszolválok vele, nem jut el az ütés a gerincemig, csak a hangja a fülemig. A későbbiek meg feszesebb futóművekkel jöttek ki, azokból nekem csak az adv játszana.