"Volt egy zenész ismerősöm, aki úgy jellemezte magát, hogy Ő egy "zeneipari szakmunkás". Pedig nem volt kispályás! De azt mondta: Ez kell ide!!"

A könnyű zenétől azt várják hogy könnyen befogadható legyen. Ahhoz pedig az egyszerűség tartozik. Ez a műfaj sajátossága. (Rosszabb esetben - egy dalhoz 3 akkord is elég, T-S-D.)
Ezeken valóban nem lehet mit megreformálni. Nagy kérdés, hogy 50 év múlva milyen zenei stílusok lesznek, születnek majd. A gépzene, meg hogy csak dob meg vmi zaj, pl. egy discoban egész este, már az eddigi igényeket is végképp semmivé redukálta.
Vannak akiknek már pl. Kordáéktól feláll a hátán a szőr, na el lehet képzelni őket egy techno koncerten.

Aki meg annyira újdonságokra vágyik, hát ott a kortárs zene. Adott esetben kb. ua. mint a techno...
Ügyhogy sztem simán elégedettek lehetünk, hogy a jazz-zeneirodalom mégis ennyire színes és szórakoztató tud lenni a nagyrészt II-V-I sémákkal. Jól van ez így, nem hiába jól kitaposott az ösvénye. :)