Sajnos még nem volt időm a filmet megnézni, így annak tartalmi és kiviteli minőségéről nem szólhatok. De...
A Spektrum tvn régebben többször is leadták a Dinodosszié c. sorozatot. Ebből igen érdekes dolgokat lehet megtudni a legújabb dinokutatások eredményeiről. Elsősorban a montanai lelőhelyek kiértékelése alapján a kutatók (pl: "Jack" Horner) arra akövetkeztetésekre jutottak, hogy a dinok nem hüllők voltak, hanem lehetett valami féle testhőmérséklet szabályozó rendszerük. A "madár medence" adta anatómiai lehetőségeket kihasználva még a legnagyobb termetű dögök is képessek lehettek kétlábra állni/ágaskodni. :o
A tojásrakás ellenére negyon fejlett lehetett az ivadékgondozásuk.
A kisebb ragadozó fajhoz tartozó dinok törzsi/családi szerveződésben, munkamegosztásos "társadalomban" élhettek. (Vadászok, dadák, fészekgondozók...)
A bőrszárnyú sikló/repülő és a tollas dinók valóban külön nemzetséget alkottak, ezek a fejlődés két külön ágához tartoznak. (A jelenlegi kutatási eredmények alapján.) A ma élő madarakat egyes kutatók a dinoszauridák egyenes ági leszármazottjainak tartják. A legkorábbi tollas dögök maradványai alapján ezek repképes élőlények voltak. (Egyértelmű toll lenyomatok, a csontokban légkamrák...)
Találtak olyan "jó állapotú" foszilliákat, amik alapján a bőr mintázatára lehet következtetni.

Agglegény,
A levegő (mint élettér) "meghódítása" külön fejlődési ágakon indult el. A tollas megoldás bizonyult hatékonyabbnak. Valószínű a természetes kiválasztódás "végzett" a bőrszárnyúakkal. (Persze a denevér úgytűnik kivétel, de nem is hüllő és különben is erősítené a szabályt mint kivétel. :) )

Az ősemlősök - eddigi ismereteim szerint - kis termetű rejtőzködő életmódot folytató állatkák voltak. Csak a dinok "eltünése" után felszabaduló élettereket népesítették be a nagyobb testű emlősök.