Kérdésed mindenkihez szól, de ha már reagáltam az erjesztési idő  témára, akkor gondolom illik válaszolni. Tapasztalatom gyakorlatilag nincs, életemben kétszer készítettem (zöld!)malátát, amit aztán minden más gabona hozzáadása nélkül daráltam, főztem és leerjesztettem. Erjesztési idő nálam is kb egy hét volt a hozott pálinkás hozzáállásommal.  A végeredményt be sem pálcikáztam, white dogként várakoznak. Alapvetően "pálinkás aggyal" a tapasztalatom annyi, hogy legalább értem már, hogy a whisky készítők desztilláció során miért vesznek el olyan sokat a második, Head frakcióban, ami ugye pálinkánál kiherélés lenne. Második főzés során a lejövő anyag  tényleg olyan 8-10%-a körül szűnik meg az a durva malátás(?) íz /illat, utána meg fene se tudja honnan, virágos jegyek jönnek. De kb. ennyi.

Amikor a szakirodalomban először láttam, hogy whisky erjesztési időnél nem napokat, hanem órákat számolnak, meglepődtem. Úgy látom, hogy ez egyáltalán nem arról szól, hogy turbo élesztővel dolgoznának, és így hamarabb letudnák az erjesztést az otthoni zugfőzők. A nagyobb whisky készítők (többsége) is rövid erjesztési idővel dolgozik . Lásd pl.:

https://islay.com/islay-whisky-making/fermentation/

https://www.whiskyadvocate.com/how-to-make-whisky/

https://www.whisky.com/information/knowledge/production/details/fermentation.html (lap alján)

48-tól 96-ig óráról írnak, a 60 órát meg határnak tartják, attól függően, hogy  kevesebb vagy több „testességet” szánnak a végtermékbe.

Úgy tűnik, hogy az alap felfogás az, hogy erjesztés során minden jót (4 feletti PH, 20 C feletti hőmérséklet, cukor és minden más tápanyag meg ugye alapból van a gabona cefrében) megadnak az élesztőnek, aztán amikor az élesztő dögledezne, és kozmaolajok (fusel oils) tömegével  termelődnének, a laktobacik meg elkezdenének dolgozni, leállítják az egészet.