Én olvasgatom, vagyis olvasgatnám, de ha nincs nagyon mit...

Nem tudom, tényleg, kinek nem tetszem. Olyan régi motoros vagyok már, hogy még az Internetto fórumán kezdtem. De hát annak már nem is tudom, húszon-akárhány éve. Aztán az utóbbi 10 évben már alig írtam ide. Nyilván ennyi idő alatt csapásokat adtam, és kaptam (politizáltam is sokat, és ezer meg egy témában vitatkoztam internet-szerte), és valaki nagyon megjegyezhetett magának... A múltkor "véletlenül" írtam az egyik saját zenei tocsikomba, ott is "lenegatívoztak". (Most mosolygok ezen magamban.) Szóval, nem számít, bagatell, potomság.

Én amúgy egyáltalán nem vagyok kovács, még amatőrnek sem nevezném magam, csak tetszik nekem ez a szakma, és próbálkozom vele. Szórakoztat az alkotás, az hogy egy ócska rozsdás vasból, kemény melóval, és némi tudással (az is kell hozzá), valami szépet alkot az ember. Ez jó dolog, legalábbis nekem jó. A múltkor valami maradék pengéből (szintén csapágyacélból kovácsolt volt), amit már majdnem selejtnek ítéltem, mégis sikerült összehoznom egy eléggé formás vadász-típusú kést. Ugye a markolata szarvasagancsból (azt se vettem hanem egyszer régen találtam az erdőben), a baknikat meg régi rozsdás bányabeli fúrószárakból csináltam. És még vannak terveim, bár csak úgy saját szórakoztatásomra, mert ráadásul késmániás is vagyok, gyerekkorom óra mindig volt késem... bár ezt azt hiszem itt nem nagyon kell magyarázni, az itteni közönség ezt érti.

Most majd még a maradék agancsomból megpróbálok néhány hasonló vadászkést alakítani, utána néhány bushc... fene, "túlélőkést" (azokhoz már előre készítettem elegendő zsák-micarta markolatot), aztán pedig az a nagy tervem, hogy csinálok egy (vagy akár több) egykezes kést. Olyasmit, mint a Benchmade 710-esem, csak persze nem olyan zárral, hanem a sokkal egyszerűbb liner-lockkal. A 710-es a kedvenc késem, de van egy bizonyos ideál-elképzelésem erről, úgyhogy szeretnék egy még formásabbat, aminek még annál is jobb, szebb a markolata, és a pengéje (itt inkább a penge-formára gondolok, bár a D" szerszámacéllal nem vagyok teljesen elégedett, nem túl finom az éle, lehetséges, hogy egy csapágyacél penge finomabb lesz). Magam is kíváncsi vagyok, mi lesz belőle, és persze még nem találtam ki a részleteket. Egyébként ezzel a tervezés-dologgal úgy vagyok, hogy sokszor csak nagyvonalakban van meg valami, aztán menet közben alakítok, finomítok, változtatok sok mindent. És nagyon sokszor a hibákból tanulok. Hát ha nincs mellettem egy mester ugye, aki megmutathatná, akkor ez már csak így megy.