egyébként marha érdekes, mert eccer akartunk menekültek lenni Bécsben, és én a harmadik napon beszéltem! hivatalos helyeken! külföldiül!! De ahhoz kellett a nyomás, ami a családon volt. 

meg volt olyan is, h vidéken (ne tudd meg, milyen a vidéki kivilágítatlan éjszaka!) mentem haza a délutános műszakból (amikor még gyártósori összeszerelő voltam, ami ma operátor), és mire felértem a dombtetőre ... hát ... a gatyám .. mindenem .. ehh... szóval nehéz volt ... de! amikor a kölyköt hosztam a kollégiumból, és fogtam a kezét ugyanilyen viszonyok között, úgy éreztem, ha szembe jönne egy tigris pl. (pedig akkor még nem is voltak elszabadult feketepárducok, csak vidéki cigók harcikutyái), szóval, hogy én akár egy tigrist is simán meg tudtam volna fojtani ... 

szóval mindenki talpraesett lesz, ha muszáj neki ... sztem ... csak kell az az izé ... az a hormon, vagy mi ...