Koviati írta egy szomszédos topicban:

"A legtöbb vitát a Bibliában nem csak az okozza, hogy lehet-e neki, hinni, hanem, hogy miképpen értelmezzük. Tudomásom szerint negyven valahány főbb keresztény felekezeti értelmezése van. Az ember lelke érzi, hogy "van benne valami" de ha nyitott lélekkel elkezdi olvasni, állandóan ellentmondásra talál benne. Hogy lehet, hogy az egyik evangélista, másképp mesél el valamit, mint a másik. Felcserélik az események sorrendjét stb. Amikor először olvastam a Bibliát, nagyon lelkes voltam, jegyzeteltem, visszalapoztam benne. (Minden könyvet kijegyzetelek, összefirkálok ceruzával, hogy hamarabb találjam meg benne amit keresek.) Szóval nyitott szívvel olvastam, mert hinni akartam. Hiszen Isten mondta tollba a négy evangélistának. Hát sikerült (majdnem) elvesztenem az összes hitemet. Ha csak egy evangélium lenne, nem lenne semmi baj, de így, hogy van négy, jól leapasztotta bennem a hitet. Amikor a második evangélium végére értem elszállt, minden lelkesedésem. Ezért azóta úgy gondolom, hogy ez a Bibliát nem Isten írta. Lehet, hogy Isteni sugallatra írták, de hogy nem Ő maga írta az biztos. Az aki egy olyan Földet tud teremteni, és benépesíteni - gondoltam, - aminek minden lénye külön egy csoda, egy egyszerű könyvet nem tud ellentmondás nélkül lediktálni?
Ekkor tanácsért fordultam, különböző felekezetek, bibliamagyarázó könyveihez, de nem lett nagyobb bennem a hit, sem a tudás. Úgy gondoltam, - és ez a nézetem azóta csak erősödött - a Bibliát nem azért írták, hogy azt boncolgatva messzemenő következtetéseket vonjunk le.
Amióta az antropozófiával találkoztam, és álláspontját elolvastam, az megerősítette bennem az előbbi következtetést. Az igazságérzetem is rábólintott. Leírom a lényeget tömören, és alul topic aljára odabiggyesztem a forráskönyvek címét.

A biblia és a régi bölcsek, tanok könyveiben olyan hétköznapi szavak is vannak, amiknek "mélyebb" jelentése is van. Ezeket csak a beavatottak ismerik fel. Sokszor nem is derül ki a szókörnyezetből egy ilyen szó jelentősége.
(Az antropozófia megalapítója Steiner szerint: " Beavatott az aki a szellemi világban saját élményeket tud gyűjteni" És, hogy miért vannak titkosítva? Mivel nagy titkokra utal, a hozzáértők számára:
"Ha ugyanis valakivel olyan tanítást közlünk, amire az nincs előkészítve, karmikusan átvállaljuk az esetleges következmények felelőségét, a nem megfelelő használatáét, amit általa visznek végbe. Nem azért kell titkot őrizni, hogy rejtélyes ábrázatot vághassunk, hanem csakis, hogy ne ártsunk másoknak." )

Mire jó mégis a vallás? Egyfajta szellemi táplálék, amit öntudatlanul is "fölvehet" a lélek. Miközben olvassa, vagy hallja az ember megteszi a hatását a lélekben. Nem kell a titkos jelentését is érteni, elég odafigyelve nyitott lélekkel áhítatosan hallgatni, és elfogadni azt. Azért használt Jézus annyi példabeszédet, mert tudta, hogy az emberi lélek úgy veszi fel legkönnyebben a nagy igazságokat, ha képekben hasonlatokban utal rá.

"A vallások mindig arra valók, hogy mintegy képekben, imaginációkban utaljanak a nagy világtitkokra(1)"
Az olyan jámborok lelkében is megteszi a hatást, mint amilyenek a pásztorok voltak Jézus születésénél.
"A vallások csak a régi világokban tudták jól vezetni az emberiséget a fejlődés útján. A hit és a tekintély eltűnik a fejlődéssel ahogyan növekszik az ember ítélőereje.
- A vallásban a hit és a bizalom volt a közlések elfogadásának alapja. Az új kor embere maga akarja megvizsgálni amit vele közölnek.(2)
Egyébként is: "Magasabb dolgokról nem vitatkozni kell hanem megismerni őket, mivel csak egyetlen igazság van". Minden beavatott számára minden dolognak kettős jelentése van: meglátja a fizikai világban lejátszódó eseményeknek a szellemi világban lejátszódó eseményeknek a szellemi világbeli gyökerét. A fizikai események a szellem eseményeinek mutatói." (3)

Steiner számára Bibliai események leírására a forrást nem a biblia jelentette, hanem az Akasha krónika.
Az én forrásom Steiner, az Ő forrása saját a tapasztalata a szellemi világban. Ő azt állítja, hogy aki a Biblia mélyebb tartalmára kíváncsi, annak előbb látóvá kell lennie. Hogy hová vezet a szavak dialektikus boncolgatása az lemérheti például a Katolikus Egyház működésén.

És most a "virágnyelvről", ez valami olyan mint az egyiptomi hieroglifák. Azoknak három jelentésük volt. Az írástudatlanok számára kép volt, az írástudóknak már szöveg is, a beavatottak számára pedig még több. A Biblia az írástudók számára lelket emelő olvasmány, a beavatottak számára annál több. Néhány példa a titkos jelentésekre, amiket Steiner leírt.
- Amikor Nikodémus éjjel ment Jézushoz, az nem sötétséget jelentett, hanem az éjjel szónak mélyebb jelentése szellemi tapasztalásra utal. Nikodémus beavatott volt, aki szellemi szinten értekezett Jézussal.
- Aztán egy jelenet jelentését alaposabban is kifejtette azt hiszem megéri azt ide egy az egybe begépelem. Van benne pár példa néhány szó szimbólikus jelentésére. János (1.48-52)

" (ez egy nagy mindent átfogó idézőjel akar lenni)
Bemutatják Nathanaelt Krisztusnak, ő később ott van az első tanítványok között. Nincs olyan magasan beavatva, hogy felismerhetné a Krisztust. A Krisztus természetesen az átfogó tudás szelleme, akit egy Nathanael, egy ötödik fokon beavatott, nem ismerhet fel. Krisztus azonban felismeri Nathanaelt. Ez két tényben mutatkozik meg. Hogyan írja le Krisztus őt?
"Ez egy igazi izraelita"
Ahogyan a perzsáknál egy ötödik fokon álló beavatottat "perzsának" hívnak, úgy hívták egy ilyet "izraelitának" az izraelitáknál. Ezért hívja Krisztus a Nathanaelt egy "izraelitának". És azután így szól hozzá:
"Mielőtt Fülöp hívott volna, mivel a füge fa alatt álltál, láttalak!"
Ez ugyanúgy szimbolikus megjelölése, egy beavatottnak, mint Budha ülése a Bodhi-fa alatt. A fügefa az egyiptomi-kaldeus beavatás szimbóluma. Krisztus ezt akarja ezzel mondani neki: Ó, tudom én jól, hogy bizonyos értelemben beavatott vagy és bizonyos dolgok áttekintésére képes vagy, hiszen láttalak.
És most Nathanael ismeri fel őt:
"Nathanael válaszol és szól hozzá: Mester, te Isten Fia vagy és Király Izraelben."
A "Király" szó ebben az összetételben azt jelenti: Te nagyobb vagy nálam, másként nem mondhatnád nekem: "Mivel a fügefa alatt voltál, láttalak." És Krisztus válaszolt rá:
"Hiszel nekem mivel azt mondtam neked, hogy láttalak a fügefa alatt, te nagyobbnak látsz majd még ennél."
A "bizony" "bizony" szavakat még majd meg kell beszélnünk. stb stb
" (eddig az idézet, ez a nagy mindent átfogó idézőjel végét akarja lenni)
Vannak utalásai - példaként megemlítve Atma, dharma, manasz stb. - a Buddhista és hindu kijelentések értelmezésére is, és a keresztény kifejezésekkel párhuzamba is állítja, de ezeket nem volt erőm most megkeresni.

Azt is írja, hogy a Biblia fordítása sok helyen rossz, mivel vannak szavak, amiket az ógörögből fordítok annak idején nem helyesen fordítottak, mivel a mondatnak nem volt értelme a hétköznapi értelemben. Aki fordította nem beavatott volt, és ezért azóta a helytelen értelem honosodott meg. Érdemes elolvasni a kíváncsiaknak Steiner János Evangélium című könyvét. "

Mit szóltok ?

Üdv
Big