"Mindannyiunk útja

Elmegyek,
A sors okozta.
Sokaknak tartozom szívességgel,
Ez egy régi történet és egy új.
Mégis csak Isten tudja, merre tartok.
Az élet ilyen bonyolult.
Gyakran vagyok szomorú a szívemben
de azért lerázom magamról.
Egy kis ölelés, drága mama
mielőtt elmegyek.
Most azért jöttem, hogy elbúcsúzzak.
Soha többé nem jövök ide vissza.
 
Mikor a holdfény megszépíti a hegyeket,
Az utamon végigmegyek.
Az álmok palotája kinyitja az ajtókat
és beljebb húz.
Elküldöm köszönetemet, elküldöm mindenkinek.
Ez az én búcsúm.
Ezen az ösvényen fogok járni
míg életem napja el nem múlik.
Ezen az ösvényen fogok járni
amíg életem napja el nem múlik."

(Hjálmar: Leiðin okkar allra)