>a véleményekkel nincs is baj

 

Szerintem sem. Szerintem baj három dologgal van:

1. Amikor egyértelmű tényeket hagy valaki figyelmen kívül egy későbbi hozzászólásban.

2. Amikor a tudományos vita szabályait hagyja valaki figyelmen kívül.

3. Amikor a személy valamely tulajdonságával van gondja, vagy azzal magyarázza, miért nem hisz el egy alátámasztott állítást, vagy egyszerűen csak tudományos eredményeket vagy képesítéseket (például egyetemi végzettségeket kontextus nélkül, önmagában) nevetségesnek ír le, és emiatt tart hiteltelennek egy érvelést.

 

Sajnos itt sokan láthatóan nem a tudományos világból érkeznek, ezért a másodikat esetleg nehéz megérteni, a harmadikat viszont azért sikerülhet, úgy hívják, hogy személyeskedés, és sajnos a tudomány úgy működik, hogy a személyeskedő érveléseket automatikusan figyelmen kívül hagyja, az nem része az eszköztárának. Pontosan azért, mert a 2. pontban jelzett szabályok alapja, hogy egy adott képzettségű/tudományos fokozatú személy cáfolása egy legalább olyan képzettségű személy által jegyzett, szerkesztett publikáció idézésével lehetséges. Ehhez képest azon röhögni, hogy én fizika-informatika-technika szakos egyetemi diploma birtokában, az egyik legmagasabban jegyzett amerikai digitális vezérlési guru publikációjára hivatkozva kijelentem, hogy a DCC jel csupa pozitív potenciálú magas állapotból áll (definíció szerint a digitális jelek egy közös földhöz képesti magas és föld potenciálú állapotokat jelentenek), és így az egyes sinekben csak egyenfeszültségű jelek vannak, totál ízléstelen. Lehet ezzel vitatkozni, megfelelő idézetekkel. Az, hogy szerinted nem úgy van, az rohadtul irreleváns.

 

A tényekkel kapcsolatban sokkal egyszerűbb az élet. Nagyon próbáltam elkerülni, hogy konkrét hozzászólásokat kelljen idéznem, és konkrét, általam akár nagyon kedvelt emberek hozzászólásait szétcincáljam, de ha erre van igény, akkor megteszem. Nézzünk néhány kijelentést, amely azután született, hogy tényként közöltem valamit (ami igaz), majd valaki tényként írt valami tök másról, ami ezért nyilván nem igaz:

"De mi tiltja, hogy a gombok programozhatóak legyenek? Már persze, a lustaságon kívül.” - programozhatóak, csak a dekóderben kell a function mappinget a gombhoz rendelni az igényed szerint."

Itt STM kolléga azt állítja, hogy megoldhatom, hogy mindig azonos funkciógombhoz tartozzon egy adott funkciója a dekódernek, mert a function mapping ezt lehetővé teszi. Természetesen ismerem a function mappinget, a function mapping témaköre az egyik fő problémám az MTB gyártó működése kapcsán (az MTB által javasolt dekóder használata esetén ütköztek a dekóder funkciói egymással). Vannak olyan dekódereim, amelyeknek köszönhetően lehetetlen az összes funkciót minden dekóderben ugyanarra a gombra programozni, mert egyszerűen a PIC programja nem engedi.

Ha engedné is, két dolog akkor is megakadályozná ezt:

1. Van több olyan funkció, ami egyes dekóder gyártóknál egy gombbal, más dekóder gyártóknál két gombbal oldható meg (pl. zárfény lekapcsolása).

2. Az összes, általam használt funkció darabszáma több, mint a lehetséges fizikai gombok száma bármely throttle esetében.

 

Somytomy írta, hogy " A matricával történő feliratozás egyébként egy lehetséges megoldás, bár az ugye szintén csak akkor működik, ha legalábbis az adott modellezőnél minden mozdonyon ugyanott vannak a funckiók.", ami szintén nem igaz, hiszen ha a kézivezérlő programja minden kiválasztott mozdonynál más, akkor nem kell minden mozdonynál ugyanott lennie a funkciónak.

 

"belépés (...) Van 10 mozdonyod, ha mindet hangosan akarod, akkor 350-400 ezer forint" aki szerint tíz mozdony egyidejű digitalizálása a belépés, az jelentős számú DCC-gurut sorol a belépő kategóriába, pedig aki tíz mozdonnyal egyszerre akar váltani, az határozottan DCC-irányba akar továbblépni, az nem belépő. Én húsz éve DCC-zem, és jelen pillanatban nincs 10 DCC-mozdonyom. Ha az MTB Csörgő nem jön ki, nem is lenne tíz, mert az én asztalomra, az általam kitalált üzemletetésbe, totál fölösleges is.

 

"ha nem akarsz precíziós járműmozgást, tolatást (arra nem a legjobb eszköz)" Hát ezt én is így gondoltam, vettem is egy Lokmaust.  A tapasztalat, ami igen csak releváns, mert az asztalom 90% tolatásra és 10% vonatközlekedésre alapul, hogy a Z21 App sokkal jobb ebben is, mint a Lokmaus. Persze, ez csak az én tapasztalatom. De a kijelentés, hogy az érintőképernyő nem a legjobb eszköz tolatásra, az nem véleményként, hanem tényként szerepelt itt, ebben a topicban.

 

"Azért megnézném, hogy egy tápról meg appról hogy megy egy DCC modell erősítő meg parancsközpont hiányában."

 

Blunami dekóderrel. De láthatóan ezt a kolléga nem nézte meg, mert ő tudta, hogy DCC dekóderrel lehetetlen haladni parancsközpont nélkül.