Ne a nyelvet tegyük előre, hanem a nyelvet beszélő embert.
Már a néhai Grétsi László is valamil ilyesmit kezdett pedzegetni, a konok Lőrincze utódjaként.

Én mindig csodálattal adózom az ilyen kijelentések előtt: nyelvében él a nemzet.
Naná. Én inkább népet mondanék, és él is. Elképesztőnek tartom a nyelvregulációt. A nyelvújításnak Magyarországon meg volt az értelme: megszabadulni a latin és német szavaktól, fordulatoktól. Amikor akadémikusok próbálják meghatározni, hogyan is beszéljünk: nonszensz. Elég jól fejlődött a nyelv akadémikusok nélkül is pármillió évig.
Megkérdem én: milyen nyelvrlől beszélünk? Az informatikusok nyelvéről? A politikusok hazudós nyelvéről? A kocsmai nyelvről? A tömegkommunikációs eszközök nyelvéről?l

A helyesírás: az írás eleve egy kényszerhelyzet. Jobb a mobil, az élőszó, telefon stb. Aki ad magára, igyekszik nem irritálni a tudor olvasót.

Hejes-e hogy passzvörd az firka? Mindenki szabacságjogába tartozik, hogy ad e a külsejére. Akár a ruházatnál.

Kassák, amikor kamaszon leadta egyik kéziratát, és szóvá tették a heJesírási hibákat, azt válaszolta: "még nem tettem át helyesírásba".

Amikor a gazdasági, jogi stb. paragrafusok percenként változnak, nem mindegy ki hogy ír?
TAKSZI. Az új magyar helyesírási irányelvek szerint így köllene írni. Nem mindegy.
FOKSZI vagy FOXI.
Csezd meg mán, értjük egymást vagy nem?

Hogyan írjuk a tájszólást?

Megfosztjuk a nógrádiakat, szegedieket a fonetikus írástól?
Hát angolszászok vagyunk mi? Miközben frusztrált népként, azon vitatkozunk, hogy Kjerkegörnek, Kírkegardnak stb. kell-e ejteni a dánját.
Nem beszélve a Neesinale Niiderlend-ról. Amit nem is úgy kell ejteni. Nacionale Niderlande.
Szóval frusztráltak vagyunk.
Ennyi maradt csak az identitásunkból. Bocs. Az önazonosságunkból.