Én is arra tippelek mint Malaguszti : nem ugrik vissza indítózás után az önindító . De ennek sajnos nagyon kellemetlen kiváltó oka lehet , én már többször találkoztam vele .
A helyzet az , hogy nem is igazán az önindító okozza ... Az LDW502-nél az önindítót tartó lemezt 3 darab 8-as csavar fogja a motortömbhöz , plusz egy 10-es pozíciónáló stift . Ez az önindító tartásához ez elegendő is , mert az egész nap csak lóg a motoron , szerepe mindössze beindításkor van -- erre elég is a 3 csavar .
A mopedautó gyártók két iskolát követtek motortér elrendezésekor , az egyik esetben a difit berakták a motor alá , ezt a Ligier és a Tasso csinálta így . Negatív következmény a nagyon mélyre kerülő szekunder variátor és a magasabbra kerülő motor , ami valószínűleg kedvezőtlenebb súlyponti helyzetet és ebből adódó stabilitást eredményez . Motorolajat cserélni is átkozott művelet . Előnye viszont , hogy az irányváltó összes csapágya-tengelye egy magasságban helyezkedik el , ezért ezekben a típusokban kedvezőbb az olajozásuk , ritkák ( én még nem találkoztam vele ) az ebből adódó meghibásodások .
És hogy a témánál maradjak : az önindítót tartó 3 csavar sincs túlterhelve , nem is szokott gond lenne a rögzítéssel .
A másik építési iskola szerint -- amit az összes többi ( Aixam , Microcar , Chatenet , JDM , Erad , Grecav stb. ) követ : az irányváltót bebuktatják a motor mögé . A megoldás előnye : a motor alacsonyabbra kerül , a szekunder variátor nem akad el minden vakondtúrásban , kedvezőbb súlyelosztás . A hátránya viszont elég aggasztó : az irányváltó szinte függőlegesen áll , emiatt a 8-9 ezres fordulattal pörgő és a variátor szíj által iszonyatos erővel húzott csapágy csak annyi olajat lát amennyit a többiek felszórnak neki . Értelemszerűen ez az elhelyezés érzékenyebb a váltóolaj esetleges csökkenésére . Jelentős gyűjteményem van itthon különféle csapágyhibákból és széttört váltódeklikből , amit a motor mögött álló váltók szenvedtek el .
A Lombardini motorok esetében jelentkező további hátrány , hogy azt a lemezt használják a motor és a váltó egymáshoz rögzítéséhez ami az önindítót is tartalmazza , vagyis a teljes motor súlyát ez tartja -- viszont csak arra a 3 csavarra+stiftre bízzák az egészet , mint a szimplán önindítós változat esetében .
Személyes tapasztalatom szerint ez a 3 csavar kevés ehhez , főként akkor ha szereléskor nem teszik vissza gondosan a stiftet , vagy úgy általában hagyják elveszni . A csavarok ugyanis nem tartják annyira mozdulatlanul a lemezt ( a csavarok és a lemez furata nem annyira passzentos ) és ha egyszer megmozdul akkor kampec ... Ebben a kéthengeres vibrátorban előbb-utóbb kiverődik , a csavarok sorra meglazulnak , de mielőtt kiesnének kiverik a menetet a motorból -- nincs nehéz dolga , a csavar vasból van , a motortömb alumíniumból . És akkor már reménytelen a dolog , hiába pótoljuk a csavarokat , azokat többé meghúzni nem lehet a szakadt menetekben . Érdemes kattintgatni oda-vissza az első 4 kép között .
A javításra az a megoldás tűnt számomra a legjobbnak , ha kiegészítettem a rögzítő lemezt nagyobbra és újabb furatokat vonok be a rögzítésbe . Ehhez persze le kell gyártani a lemezt és hozzáhegeszteni a meglévőhöz -- nekem szerencsére van pluszban üres motortömböm ( részint erre a célra ) mert összehegeszteni csak motortömbre szerelve lehet , és ezt a beépített motoron végrehajtani nehézkes .
Gyanúm szerint a te kocsidon is erről van szó : már megmozdult az önindító és ezért nem működik megfelelően . Kiszerelni nem lehetetlen , de valóban nyűgös művelet -- le kell venni a primer variátort , a lendkereket , kioldani a váltóhoz rögzítő két hosszú ( 12-es ) csavart és akkor ki lehet húzni a motor és váltó közül . Nem emlékszem hirtelen , de lehet , hogy a szekunder variátor is útban lesz . Én már találkoztam olyan kocsival ahol össze volt törve a tartólemez , és az önindító támasztotta ki váltót és a motort , emiatt az önindító palástjába beleverődött a kartergáz szellőző-fedél 3 csavarjának a feje . A kocsit addig használták amíg beindult .
Ebből a szempontból a japán motorok előnyösebbek , mert az önindító elől van a leömlő alatt : jobban hozzáférhető és nem vesz részt a váltó-motor rögzítésben .