Nem innen közelíteném meg a problémát .
Egy elfogadható állapotú dízelmotornak jó akkumulátorral és normál , kúton tankolt ( tehát nem sütőolaj-fáradtolaj-spiritusz egyveleg ) üzemanyaggal enyhe fagyok idején is jól kell indulnia minden különösebb hókusz-pókusz nélkül . Az indítási nehézségek gyakori oka a gyenge kompresszió -- persze ehhez megfelelő indítási fordulatszám szükséges . A nyögvenyelős forgatást jobbára a gyenge aksi , vagy a főáramkörben előforduló kontakthibák okozzák , illetve maga az önindító lehet a hunyó . Olajdermedésből eredő indítási nehézségeket én nem emlegetnék olyankor , ha még az összes szőlőt nem szedték le . Ahogy az üzemanyag dermedése sem jellemző .
Ha a dízelmotor elhasználódásából adódóan nehézkesen ( vagy sehogy ) sem indul hidegben és nem tudják-akarják megjavítani ( fúrás ) akkor szoktak a hűtőrendszerbe ( vízkörbe ) villamos előmelegítőt építeni .
Viszont a nehézkes indítás nagyon gyakori oka az izzítás hibáiban keresendő , ugyanis a műszarfalba beépített gyári visszajelző inkább a megtévesztést , mint a tájékoztatást szolgálja . A legtöbb járműtulajdonos ugyanis úgy értelmezi : a jelzőlámpa az izzítás tényleges meglétéről tájékoztat . Ez logikus is lenne , de ezzel szemben ez csak az időt jelzi , a hőfok függvényében -- közben persze izzít a technika , ha éppen rendben van . Kialakítástól függ , hogy a lámpa elalvásakor az izzítás is megszűnik , vagy továbbra is fűti a gyertyákat . A gond az , hogy akkor is világít a " malacfarok" ha a gyertyák kiégtek , vagy egyáltalán nem kapnak áramot -- pl. biztosíték kiégése miatt .
Gyorstüzelő módszer , ha egy vezetékkel áramot viszünk közvetlenül a gyertyákra : elé rászorítani a drót végét a gyertya végére ( vigyázzunk : az érintkezés helyén felforrósodhat ) elszámolni 10-15-20-ig , majd eldobni és beugrani a fülkébe indítózni . A Lombardinik gyertyái nehezen hozzáférhetők , japán motorok ilyen szempontból kedvezőbbek . A Lombik esetében a bevezető kábel csatlakozását helyezzük áram alá . Ha érintéskor nem tapasztalunk szikrázást akkor mindkét gyertya kiégett , bár ilyenkor a mopedautók kamrás motorjai hidegen általában beindíthatatlanok . A legalattomosabb hiba , ha az egyik gyertya száll el , mert olyankor szikrázás van , de a beindítás keserves vagy lehetetlen . A szétszedés nélküli vizsgálati mód az áramfelvétel mérése , de ehhez megfelelő eszköz ( egyenáramú lakatfogó ) szükséges . Azon felül még így is estem már pofára : az áramfelvétel rendben volt , de a gyertyák mégse .
Ha a drótos módszerrel indul a gép , akkor meg kell keresni az izzítási rendszerben a villamos hibát . Én a magam részéről legjobbnak a nyomógombos kézi izzítást tartom .
A legbiztosabb ha kitekerjük a gyertyákat és áram alá helyezve őket ellenőrizzük .
Ha kivettük a gyertyákat és valóban izzítanak , és valóban kapnak áramot a motorba szerelve is -- ha továbbra sem röffen a verda : akkor lehet a többi hibát gyanúba hozni .
Nehézkes indítás okozhat még az üzemanyagellátási nehézség . Vagy a pumpa nem szállít ( ezt ejtőtartályos vizsgálattal zárhatjuk ki ) , vagy levegősödik a rendszer , és esetleg kissé vissza is enged . Ezek ellen is jó az ejtőtartály ( nem ezzel járunk , csak a hibát keressük vele ) illetve ha a visszavezető cső egy részét átlátszóvá tesszük . Jegyzem meg levegőt az üzemanyag a nyomott oldalon is fel tud venni -- bármilyen meglepő .
Akkor nézzük az önindító gondjait :
Rámérünk az aksira ( a voltmérőt magába az ólomsaruba bökjük be ) és közben indítózunk -- ez kétszemélyes műfaj . Ha a feszültség indítózáskor nagyon leesik ( akár 10 volt alá ) akkor akksival van gond : vagy töltetlen vagy megpurcant . Ha a feszültség keveset esik de az önindító alig teker akkor valami kontakthibánk van , tegyük át a voltmérő egyik tapogatóját a vezetéksarura , bökjük bele a vezetékbe -- "gyalogoljunk" el az indítómotorig , a másik póluson úgyszintén . Amikor átlépjük a kontakthibát akkor ugrik a feszültség is .
És itt a klasszikus főáramkörű hibakeresés -- az elv egyszerű , a vastag vezetékkel párhuzamosan kötünk egy voltmérőt , vagyis a negatív saruba bökjük a voltmérő egyik tapogatóját , majd UGYANABBA a pólusba az önindítónál a másikat . Ép áramkör esetén indítózáskor nem mérhetünk feszültséget , de ha kontakthiba van a, akkor az áram "menekülőútként" a voltmérőn megy keresztül . Durva esetben még próbalámpával is vizsgálható a hiba :
