Az uralkodási vágy is ítéletre késztethet. Ezért írja Pál a már idézett részben, hogy: „ Ki vagy te, hogy más szolgája felett ítélkezel?” Aki felebarátját ítéli meg, úrnak kiáltja ki önmagát, és végül is Isten helyét bitorolja. Pedig arra vagyunk hivatottak, hogy „alázattal különbnek tartsátok egymást magatoknál” (Filippieknek írt levél 2,3)

 Jézus nem arra hív, hogy csukjuk be a szemünket és hagyjuk a dolgokat elmenni magunk mellett. Mert miután arra int, hogy ne ítéljünk, így folytatja: „Vajon a vak vezethet-e vakot? Nem esnek-e mindketten verembe?” (Lukács 6,39) Jézust azt szeretné, hogy a vakokat segítsék abban, hogy rátaláljanak az útra. De a rossz vezetőket visszautasítja.