Ha a téridőt kidobjuk (úgy ahogyan Einstein tette), akkor mi marad vissza?

A gravitációs mező. De mi az a görbület?

 

A gravitációs mező leírására a Riemann geometria alkalmas, mégpedig a 3D-s változata.

A görbület kifejezés még az 1D-s vonal görbületből származik, ami az egyenestől való eltérés mértékét jelenti. Ezt általánosította Gauss 2D-s felületekre, ami a síktól való eltérés mértékét fejezte ki. Ez már irányfüggő mennyiség, ezért egy 2D-s mátrix írja le. A geometriát Riemann még tovább általánosította 3 és több dimenzióra, de fizikai értelme a gravitációs mező esetében csak a 3D-s változatnak van. Itt a görbület már 3D-s mátrix. 

 

Az inhomogén gravitációs mezőben van értelme a "görbületnek", mert 3D-ben a homogén mezőtől való eltérés mértékét fejezi ki. A név kissé megtévesztő, de jelenleg nincs rá jobb szó. 

 

 

Einstein tehát a következő hibákat követte el fiatal korában:

- a gravitációs mezőt megpróbálta helyettesíteni a téridővel

- 4D-ben számolt

- a tér és az idő koordinátákat összemosta

- a Minkowski féle matematikai trükköt fizikai valóságként kezelte

 

Persze idős korában rádöbbent a hibákra és azt írta, hogy a téridő nem fizikai valóság, csak a mező struktúrájaként (szerkezetének matematikai leírásaként) értelmezhető.

Ebben már igaza volt. De ha tovább akart volna lépni, akkor ki kellett volna dobnia a relativitáselméletet és helyes alapokon újraírni az egészet. 

 

Ezt azonban nem tette meg. Helyette még értelmetlenebb munkába fogott. A gravitációs mezőt és a EM mezőt akarta egyesíteni egy közös térelméletben, ami persze csúfos kudarcba fulladt.