Ezekiel könyve  14. fejezet: 1-23.  (1-9,  13-20,  23,versek)

Jövendölés a bálványimádás ellen. 1 Eljöttek hozzám néhányan Izrael vénei közül és leültek elém. 2 Ekkor az Úr szózatot intézett hozzám: 3 Emberfia, ezeknek az embereknek a szíve bálványokhoz tapad, és ragaszkodnak ahhoz, ami bűnbe viszi őket. Hagyjam hát, hogy megkérdezzenek? 4 Ezért szólj hozzájuk, és mondd meg nekik: Ezt mondja az Úr, az Isten: Izrael házából mindenkinek, akinek a szíve bálványokhoz tapad, s aki ahhoz ragaszkodik, ami bűnbe viszi, de azért mégis a prófétához fordul, annak én, az Úr felelek, tömérdek bálványa ellenére, 5 hogy így megragadjam Izrael szívét, azokét mind, akik bálványaik miatt eltávolodtak tőlem. 6 Mondd meg ezért Izrael házának: Ezt mondja az Úr, az Isten. Térjetek meg, hagyjátok el bálványaitokat, forduljatok el iszonyatos tetteitektől. 7 Mert Izrael házából mindenkinek s minden Izraelben lakó idegennek, aki eltávolodott tőlem, akinek a szíve bálványokhoz tapad, és ragaszkodik ahhoz, ami bűnbe vitte, de azért mégis a prófétához fordul, hogy megkérdezzen, annak én, az Úr, magam felelek. 8 Az ilyen embernek ellene fordulok, intő példává és szóbeszéd tárgyává teszem, kiirtom népemből, és akkor megtudjátok, hogy én vagyok az Úr. 9 Ha a próféta megtéved és kijelent valamit, én, az Úr engedem meg, hogy megtévedjen ez a próféta, és majd kinyújtom ellene kezemet és kiirtom népemnek, Izraelnek köréből.