Szerencsére az számít amit az Írás mond:

 

 

Vala pedig egy gazdag ember, és öltözik vala bíborba és patyolatba, mindennap dúsan vigadozván

És vala egy Lázár nevű koldus, ki az ő kapuja elé volt vetve, fekélyekkel tele.

És kíván vala megelégedni a morzsalékokkal, melyek hullanak vala a gazdagnak asztaláról; de az ebek is eljővén, nyalják vala az ő sebeit.

Lőn pedig, hogy meghala a koldus, és viteték az angyaloktól az Ábrahám kebelébe; meghala pedig a gazdag is, és eltemetteték.

És a pokolban felemelé az ő szemeit, kínokban lévén, és látá Ábrahámot távol, és Lázárt annak kebelében.

Mk 9,43

 

 

 

Vala pedig egy gazdag ember, 

És vala egy Lázár nevű koldus

 

 

Mind ketten zsidók voltak egy rendes és egy gonosz, gyehennára való.

A gazdag, gonosz oda jutott a halála után érdekes módon, ahova kívánta őt életében mindenki.

 

Bár a testüket eltemették a földbe ők mégis a testük nélkül láttak és hallottak és beszélni tudtak Ábrahámmal, minden zsidó ősatyjával, akinek az ágyékából származtak.

 

A gazdag zsidó itt a földön megúszott minden földi igazságszoláltatást, elszámoltatást, retorziót.

A mákruha helyett bíborba, patyolatba öltözött, jó megjelenésű férfi volt, partikra járt, dúsan vigadozott, de ez nem tartott örökké egyszer, mégis eljött a halála pillanta, (hamarabb, mint gondolta volna...)

 

A Pokolban azután, igen sz@r helyre került!