„A kvantumfizikában éppen ezért a "labda" nem valami közeg hullámait jelenti, hanem minden egyes pontban a foton ottani megtalálásának valószínűségét. Pontosabban a komplex számértékű hullámfüggvény négyzete adja  annak valószínűségét, hogy az energia majd ott nyelődik el.”

Egy kibocsájtott foton felszívódik a virtuális foton-mezőben, (vákuum) ahol mindenhol van addig, amíg valahol 1 lesz a megjelenési, elnyelődési valószínűsége. Ekkor ugyan azokkal a paraméterekkel nyelődik el, mint amilyenekkel kibocsájtódott. Ha a kibocsájtás és az elnyelődés közötti távolság 10 milliárd fényév, akkor is? A távolság alatt megnyúlt hullámhossz a vörösbe tolódott. A valószínűségi mezőben is van távolság? Vagy a vákuum közegében, ami megnyújtja a hullámhosszt? Hogyan képes egy foton ekkora távolságot és időt elnyelődés nélkül kibliccelni az univerzumban, még ha elég nagy távolságok vannak az égitestek között?