"Számomra azt nehéz elképzelni, hogy ez a 600 méter átmérőjű 3méter falvastagságú rezgésből álló „labda”nekiütközik a szememnek és a benne lévő receptor egy pillanat alatt elnyeli a „labda” energiáját."

Nagyon helyes felvetés!

A kvantumfizikában éppen ezért a "labda" nem valami közeg hullámait jelenti, hanem minden egyes pontban a foton ottani megtalálásának valószínűségét. Pontosabban a komplex számértékű hullámfüggvény négyzete adja  annak valószínűségét, hogy az energia majd ott nyelődik el.

Így már nem annyira furcsa, hogy ha aztán valahol tényleg elnyelődik, akkor egyszerre az egész korábbi valószínűségi eloszlás eltűnik. Olyan ez, mint egy céllövöldében az 1, 2, .stb. . .10-es találatok valószínűségi eloszlása. Amint megtörtént a lövés, mondjuk 9-es találattal, onnantól kezdve az érvényes, annak a valószínűsége 1-re ugrik, s az összes többi 0-ra. Összeomlik a korábbi eloszlási függvény.

Másrészt ez a kvantumfizikai hullámfüggvény nem olyan, mint a klasszikus fizika hullámai, amelyek energiája annál nagyobb, minél nagyobb az amplitúdójuk. A kvantumfizikában az energia a komplex hullámfüggvény frekvenciájával arányos.