Megértem, hogy nehéz elképzelni, hiszen erről nem írnak a tankönyvek.

 

De talán a hang segítségével könnyebb lesz megérteni.

Ha egy hangszórót bekapcsolsz, akkor a hang minden irányban gömbfelületen terjed szét. 

Ugyanezt teszi a fény is.

 

Most képzeld el, hogy a hangszóró nem folyamatosan működik, hanem szaggatottan. Mondjuk 10 milliszekundumig sugároz, ezután 1 szekundumig szünetet tart. Ekkor a hanghullám vastagsága kb. 3 méter, a szünet pedig 300 méter. Az 1 kHz-es hangnál, a 3 méteres hullámdarab 10 db rezgést tartalmaz. 

 

Ugyanezt csinálja a fény is csak, a fény esetében 10 nanoszekundum a sugárzás ideje, és kb. 1 mikroszekundum a szünet. A 10 nanoszekundum alatt kb. 7 millió rezgés történik. 

 

 

"Számomra azt nehéz elképzelni, hogy ez a 600 méter átmérőjű 3méter falvastagságú rezgésből álló „labda”nekiütközik a szememnek és a benne lévő receptor egy pillanat alatt elnyeli a „labda” energiáját."

 

Nem az egész labda ütközik a szemednek, csak annyi része, amekkora méretű a szemed.

A szemed nem az egész energiáját nyeli el a labdának, csak egy kis részét. 

De, a fény esetében 1 másodperc alatt kb. 1 millió "labda"  kis része jut a szemedbe, csupán egyetlen atomból.

Egy fényforrás pedig milliárdnyi atomból áll. Ha összeszorzod a kettőt, megkapod, hogy mennyi fényenergia jut a szemedbe 1 másodperc alatt.