Nem tudom ki a szerzo, remelem nem lesz belole baj, hogy idemasolom:
" A kétezredik különleges szökôév
Mi az oka, hogy idônként az évi napok számát eggyel megnövelik, így az esztendô nem 365, hanem 366 napos
lesz? És miért éppen februárban - pontosan egy hét múlva - van a szökônap? Ezzel valóban pontos lesz az
idôszámításunk? Egyáltalán, mit jelent a ?pontos? jelzô, mihez képest számítjuk a múló idôt? Az élet minden
mozzanata a természethez kötôdik. Érthetô, hogy az emberek hamar megfigyelték a Nap és a Hold periodikus
mozgását, hiszen aszerint változott a világosság és a sötétség, a hideg és a meleg, így
tartották számon,hogy mikor kell vetni és aratni. Ebbôl az igénybôl született meg már igen korán a naptár.
Mindenféle naptárrendszer és idôszámítás alapegysége a
nap, a hónap és az év. Mindhárom független az emberi szándéktól és szükségszerűen bekövetkezik. Egy nap
hossza lángoló égitestünk mindennapos pályája az
égbolton keletrôl nyugatra. A Hold keringése a Föld körül a hónap, a Föld keringése a Nap körül az év. Azt
az idôt, amely alatt a Nap az évi látszó pályáján - az ekliptikán - haladva a tavaszponttól a tavaszpontig
visszatér,tropikus évnek nevezzük. A név görög eredetű, a Nap pályájának fordulópontjait ?tropai?-nak
nevezték. Egy tropikus év átlagos hossza pontosan 365 nap, 5 óra, 48 perc és 46 másodperc. A naptárkészítés
nehézségét többek között az okozza, hogy a tropikus év nem egész számú többszöröse a benne foglalt napoknak.
Ha jól meggondoljuk, akkor kiderül, hogy a 365 nap évente - kerekítve - hat órával rövidebb a
csillagászatilag
számított évnél. Ezt már az egyiptomiak is észrevették, és elôször Thébában vetették föl, hogy a 365 naphoz
évente hat órát hozzá kell adni, hogy hossza egyegyezzen a Nap által mutatottal. És ettôl kiindulva
elkezdôdött a naptárkészítôk kálváriája, mert mindenáron szinkronba szerették volna hozni a polgári naptárt
a csillagászatilag mért idôvel. Ez az igyekezet a mai napig tart. A ma használatos naptárunk a római
naptárból fejlôdött ki. Julius Caesar - miután kellemetlenné vált számukra a polgári idôszámítás olódása a
Nap járásához képest - megbízta Szoszigenész alexandriai csillagászt,hogy dolgozzon ki egy új naptárt. Az
így elkészült Julián-naptár szerinti
év átlagos hossza 365,25 nap, ami 11 perccel és 14 másodperccel hosszabb a tropikus évnél. Caesar a
szökônapokat a régi szökô (-hó) napok helyére,vagyis
februarius 23-a után illesztette a naptárba; ezért van a mi szökônapunk is február 24-én. Ez sokakat
megzavar, mert úgy vélik, hogy a szökônap február 29-e, pedig az csak a 23-a utáni nappal megnyújtott hónap
utolsó napja.
Kiderült tehát, hogy a Julián-naptár hiányos, miután 11 perccel és 14 másodperccel hosszabb a tropikus
évnél, és ez a különbség 128 év alatt egy teljes napot tesz ki (11x128=23,46 óra!). Az idôk során mind
jobban eltolódott a naptárban a tavaszi napéjegyenlôség, a tavaszi holdtölte ideje,ezáltal a fontos egyházi
ünnepek - például a húsvét - idôpontja is.
Megindultak az újabb naptárreformok, mígnem XII. Gergely pápa 1582 februárjában kiadott bullájában
elrendelte, hogy 1582. október negyedikét, csütörtököt
követôen ne ötödikét, hanem tizenötödikét, pénteket írjanak. Így a Gergely-naptár hossza 365,245 (pontosítva
365,24224) nap, a tropikus évtôl való eltérése (0,0003 nap) olyan kicsi, hogy csak 4915 év alatt tesz ki egy
napot; egy évre mindössze 22 másodperc eltolódás jut. Az is világos, hogy a
naptárban csak egész számú napokkal számolhatunk, így alakultak ki a szöktetési rendszerek, amelyek a
korrekciót végrehajtják. Mint említettük, a tropikus év tényleges hossza 365 nap, 5 óra, 48 perc, 46
másodperc. Ez azt jelenti, hogy felkerekítve minden év hat órával
rövidebb a valóságosnál, ez négyévente (4x6) 24 órát, vagyis egy napot tesz ki. Ezt a ?megszökött? napot
adják vissza minden negyedik év február 23-a után, vagyis a szökônapon, február 24-én. Ezzel a dolog még
nincs elintézve, hiszen az említett 5 óra, 48 perc, 46 másodperc négyszerese nem 24 óra, hanem négyévente 44
perc 56 másodperccel kevesebb annál a hat óránál, amit
a szökônapok beiktatásával minden esztendôhöz hozzáadunk. Ez évi 11 perc, 14 másodperccel meghosszabbítja az
évet, amikor beiktatjuk a szökônapokat. Ez a kis különbség csöndben növekszik, és 400 év alatt elér egy
napot.
Ezt úgy korrigálják, hogy minden negyedik év szökôév, de a százzal oszthatók közül csak azok, amelyek
400-zal is maradék nélkül oszthatók, így három szökônap kimarad; a naptári év és a tropikus év hossza így
közelítôleg azonoslesz. Ez az utóbbi szabály a gregorián szöktetési rendszer legfontosabb tényezôje. Így egy
400 éves ciklusban három évszázadon át 24 szökôévet számolunk, és csak a ciklus legutolsó évszázadában
25-öt.Ilyen a most kezdôdött 2000.év.
Legutoljára Kr. u. 1600-ban volt hasonló helyzet, ami tulajdonképpen nem lett volna szökôév, de mivel kerek
szám és 400-zal is maradék nélkül osztható, az is szökôév volt.
Miután a dátumváltást nagyobb kuszaság nélkül megúszta a világ, itt az új YK2 félelem: 2000. február 28-a
után február 29-e következik, és nem március 1-je. Ebbôl is adódhatnak dátumproblémák, ha nem is olyanok,
mint amilyeneket január elsején vártak. Azt elmondhatjuk, hogy a Gergely-naptár csillagászatilag majdnem
kifogástalan. A megreformálására irányuló
törekvések inkább társadalmi-gazdasági okokra vezethetôk vissza.
Különösen erôs volt a változtatás igénye a század húszas-harmincas éveiben, de a reformtörekvések
napjainkban sem ültek el."
