János evangéliuma  16. fejezet: 1-33. v

  ( 1-7, 8-11, 13, 16-18, 20, 23, 25, versek)

 

1 Azért mondtam el ezeket, nehogy megbotránkozzatok. 2 Kizárnak benneteket a zsinagógákból, s eljön az óra, amikor az, aki megöl titeket, azt hiszi, hogy szolgálatot tesz vele az Istennek. 3 Így fognak veletek bánni, mert nem ismerik sem az Atyát, sem engem. 4 Azért mondtam el ezeket, hogy ha majd eljön az óra, eszetekbe jusson, hogy előre megmondtam nektek. Kezdetben nem beszéltem róla, hiszen veletek voltam.

A Vigasztaló eljövetele. 5 Most elmegyek ahhoz, aki küldött. De senki sem kérdezi közületek: Hova mégy? 6 Inkább szomorúság tölti el szíveteket, amiért ezt mondtam. 7 De az igazságot mondtam: Jobb nektek, ha elmegyek, mert ha nem megyek el, akkor nem jön el hozzátok a Vigasztaló. Ha azonban elmegyek, akkor elküldöm.

9 A bűnről, amiért nem hittek bennem. 10 Az igazságról, hogy az Atyához megyek, s többé nem láttok. 11 Az ítéletről, mivel a világ fejedelme ítélet alá esett.

13 Hanem amikor eljön az Igazság Lelke, ő majd elvezet benneteket a teljes igazságra. Nem magától fog beszélni, hanem azt mondja el, amit hall, és a jövendőt fogja hirdetni nektek.

A viszontlátás reménye. 16 Rövid idő s már nem láttok, ismét rövid idő s viszontláttok.” 17 A tanítványok közül néhányan elkezdtek tanakodni: „Mit akarhat ezzel mondani: Rövid idő, s már nem láttok, ismét rövid idő, és viszontláttok? És hogy: az Atyához megyek?” 18 Így töprengtek: „Mi az, hogy rövid idő? Nem értjük, mit akar vele mondani.”

20 Bizony, bizony, mondom nektek: Ti sírtok majd és jajgattok, a világ azonban örülni fog. Szomorkodtok, de szomorúságotok örömre változik. 23 Azon a napon már nem kérdeztek tőlem semmit. Bizony, bizony, mondom nektek: Bármit kértek az Atyától a nevemben, megadja nektek.

25 Ezeket képekben mondtam el nektek. De elérkezik az óra, amikor már nem beszélek képekben, hanem nyíltan hirdetem nektek az Atyát.