Értem.

"Messziről nézve", nekifutva (ahogy a költő is mondotta) talán minden rendben lévőnek látszana, azaz "megvolna még az ország" - szerintem. Az idézet egyebekben Nemeskürty Istvá - nak a Dózsa György

féle felkelés, majd a mohácsi vész és az ezt követő másfélszáz év törökdúlás idusán mérhető állapotáról

szóló munkájának bevezető gondolata, aminek ide - citálása miatt szíves elnézésteket kérem.

 

Ámde :

 

Amit Terunofuji ezen a tornán alkotott, azt semmiképpen sem nevezném kinevezett Yokozuna-hoz méltó teljesítménynek. És ez nem is, illetve nem - csak a nagy előddel történő összehasonlítés okán, hanem a jelenlegi körülmények (leginkább a potenciális konkurremcia képességének és nyújtott teljesítményének ismeretében mondom. Igazán kedvelem Terunofujit, de bizton állíthatom, hogy a körülményei - kondiciói ismeretében, a jelenleginél problémamentesebben kellene szebb-jobb eredményeket alkotnia. És ez igaz legfőképpen az Ozekik-kel szembeni összevetésben, akiknél egysíkubb birkózót, kevés dimenziójú sumó-képességékkel megáldott / megvert birkózókat, keveset láttam - az Ozeki - kategoruában mindenképp. A

többiek közül (Wakatakakage-t és Asashoryu II. - t kivéve), sajnálatos módon ugyanez igaz, Így tehát Abi

és Daieisho esetében is és ez leginkább ez utóbbi kettő nem-Sanyakubeliekkel szemben alkotott munkái, teljesítményei kapcsán szembetűnő és nem csak a Nagoya Basho-n.

 

A kép - áttérve a Maegashira csoport felsőházára - sem tisztul. Kiribayama, Kotonowaka és sajnálatosan

már - csak időnként Ura - n kívül, ezidő szerint nem emlékszem érdekes, látványos összecsapásokra. És

ha akad még ezt is fölöző, negatív példa ebben a mai világban, az sajnálatos módon, épp maga Ichinojo mostani diadala, aminek puszta voltához gratulálok neki, csak éppen nem lehet azt feledni azt, hogy ez

a győzelem milyen káoszhelyzetben született és, hogy ehhez bizony nagyban hozzájárult az a tény, hogy

a mongol talán egyes-egyedül Shodai, a jelenleg is több esetben nemcsak az önnön Ozeki mivoltához, de egyáltalában őnmagához mérten is képes volt méltatlan teljesítménnyel kirukkoni és hogy Ichinojo, ezzel

a sajátos, 0-dimenziós sumojával képes volt porba alázni a Sanyakut. Ez - akárhogy is csűrjük - csavarjuk

tény és csalhatatlan látvány volt. Én csakis ebből indultam ki, amikor a mongol Yusho - jának realitását értékeltem.