Sziasztok!

Szerintem az, hogy egy zene mennyire giccses vagy gagyi, fontos szerepe van a redundanciának. Kicsit leegyszerűsítve, ha egy zenemű/dallam stb. nem tartalmaz túl sok újdonságot saját magához képest ill. az általános tömegízléshez képest, akkor a zene könnyen gagyivá válhat. Azaz ha a zene olcsó, a gondolkodást inkább visszafejlesztő elemekkel ér, akkor az gagyi (pl. rave, s más idióta gépzenék). Meg kell azonban jegyezni, hogy ez sokszor műfajtól független, tehát szerintem uúgy van gagyi-disco vagy gagyi-techno, mint gagyi-metal. Bár kétségtelen, hogy bizonyos műfajok hajlamosabbak a gagyizmusra (pl. techno, rave), mint mások (klasszikus, metal, jazz).

A skála másik végén azok a zenék állnak, amelyeknek egyáltalán nem redundánsak. Ilyenkor olyan zenék születnek, amelyekbe akkora az újdonság foka, hogy szinte értelmezhetetlenek. Ide sorolnám a különféle improvizációkat. Szerintem ezek is gagyik.

Giccses az a zene, amely túl sok díszítőelemet tartalmaz, a klasszikus zenékre igencsak jellemző (pl. Mozart). Az uralkodó osztály által megrendelt zene nem is nagyon lehet más, hiszen ezekben az alkotásokban leképződik az uralkodó osztály ízlése, kultúrája, amely csak úgy ontja magából a giccset.

Remélem, sikerült elég provokatívnak lennem.

Archi