A Máté írása szerint való szent evangyéliom  27. fejezet: 1-66.

           (1-12, 14-18, 20-22,  24, 26,  28,  37,  39 -40, versek )

1 Mikor pedig reggel lőn, tanácsot tartának mind a főpapok és a nép vénei Jézus ellen, hogy őt megöljék. (Márk 15,1; Luk 22,66; Ján 18,28) 2 És megkötözvén őt, elvivék, és átadák őt Ponczius Pilátusnak a helytartónak. (Luk 23,1; Ján 18,31.32) 3 Akkor látván Júdás, a ki őt elárulá, hogy elítélték őt, megbánta dolgát, és visszavivé a harmincz ezüst pénzt a főpapoknak és a véneknek, (Mát 26,16) 4 Mondván: Vétkeztem, hogy elárultam az ártatlan vért. Azok pedig mondának: Mi közünk hozzá? Te lássad. (Mát 27,33-44; Luk 23,32-43; Ján 19,17-27) 5 Ő pedig eldobván az ezüst pénzeket a templomban, eltávozék; és elmenvén felakasztá magát. (Csel 1,18.2Sám;17,23) 6 A főpapok pedig felszedvén az ezüst pénzeket, mondának: Nem szabad ezeket a templom kincsei közé tennünk, mert vérnek ára. (Márk 12,41) 7 Tanácsot ülvén pedig, megvásárlák azon a fazekasnak mezejét idegenek számára való temetőnek. 8 Ezért hívják ezt a mezőt vérmezejének mind e mai napig. (Csel 1,19) 9 Ekkor teljesedék be a Jeremiás próféta mondása, a ki így szólott: És vevék a harmincz ezüst pénzt, a megbecsültnek árát, a kit Izráel fiai részéről megbecsültek, (Zak 11,12.13; Jer 32,6-9) 10 És adák azt a fazekas mezejéért, a mint az Úr rendelte volt nékem. (Ján 11,33) 11 Jézus pedig ott álla a helytartó előtt; és kérdezé őt a helytartó, mondván: Te vagy-é a zsidók királya? Jézus pedig monda néki: Te mondod. (Márk 15,2-5; Luk 23,2.3; Ján 18,29-38) 12 És mikor vádolák őt a főpapok és a vének, semmit sem felele. (Mát 26,63; Ésa 53,7)