Nekem is van két kutyám, itt a Belvárosban. Három éve minden sétáltatáskor szedem utánuk a végterméket. Régebben én is újságpapírral bajlódtam, de rájöttem, hogy a zöldségeseknél (ill. hipermarketekben mindenhol) található A5 méretu nejlonzacsiból kettot egymásba pakolva biztonsággal össze lehet szedni mindent. Zacsiba nyúl kéz, összeszed, kifordít, hogy belül legyen kaki, zacsit bekötöz, kukába dob. Nem túl guszta, de legalább nem marad a járdán. Meg kell mondanom, hogy kevés embert láttam a kutyatartók közül, akik ugyanezt a példát követnék. Pedig még a sétálók elismero pillantásai is fokozzák a jóérzésem, hogy igenis teszek valamit.

Azt viszont el nem tudom képzelni, hogy a pisit hogy gondolod összeszedni. Azon csak a mosás segítene, de slaggal csak nem járhatok kutyát sétáltatni.

Mellesleg a kutyák nem hinném, hogy jobban szenvednek a Belvárosban. Ha csak azt megnézed, hogy némely kertes házban 50 cm-es láncon van szegény egész nap! Vagy hogy a lakótelepi lakások átlag 50-60 nm-esek. Ehhez képest a szokásos belvárosi lakásméret 80-130 nm, ahol szabadon szaladgálhat a kutya, és még sétálni + erdobe + szaladgálni is visszük. (Jó, lehet, hogy mi tényleg kicsit többet foglalkozunk velük). Pl. tavasztól oszig minden hétvégén a telken vannak.

Tehát én nem Belvárosi és nem Belvárosi alapon ítélkeznék, hanem a gazdákat kellene megnézni, és feljelenteni az olyat állatkínzásért, aki napi 3 percet tölt a kutyájával szabad levegon.

Sitt témában egyetértek, hozzátenném még a járdán parkoló autókat, pöfögo teherautókat. Az is szégyen, hogy pakolás közben órákig járjon a motor.

Na és a házak. Omlik a vakolat, összedol mind, pedig milyen szépek léehetnének!

Üdv:
Bigiboj