Máté evangéliuma  17. fejezet: 1-27

   (1-9, 11-18, 20, 25-27, versek )

Jézus színeváltozása. 1 Hat nap múlva Jézus maga mellé vette Pétert, Jakabot és testvérét, Jánost, s fölment külön velük egy magas hegyre. 2 Ott elváltozott előttük: arca ragyogott, mint a nap, ruhája pedig olyan fehér lett, hogy vakított, mint a fény. 3 S íme, megjelent nekik Mózes és Illés, és beszélgettek vele. 4 Péter erre így szólt Jézushoz: „Uram, jó itt nekünk! Ha akarod, csinálok ide három sátrat: egyet neked, egyet Mózesnek, egyet pedig Illésnek.” 5 Amíg beszélt, hirtelen fényes felhő borult rájuk, s a felhőből szózat hallatszott: „Ez az én szeretett Fiam, akiben kedvem telik, őt hallgassátok!” 6 Ennek hallatára a tanítványok arcra borultak, s igen megrémültek. 7 Jézus odalépett hozzájuk és megérintette őket: „Keljetek fel, ne féljetek!” 8 Amikor tekintetüket fölemelték, nem láttak senkit, csak egyedül Jézust. 9 A hegyről lefelé jövet Jézus rájuk parancsolt: „Ne szóljatok a látomásról senkinek, amíg az Emberfia föl nem támad a halálból!”  

11 Így felelt: „Illés ugyan eljön és helyreállít mindent. 12 Csakhogy én azt mondom nektek: Illés már eljött, de nem ismerték fel, úgy bántak vele, ahogy akartak. Így szenved majd tőlük az Emberfia is.” 13 Ekkor a tanítványok megértették, hogy Keresztelő Jánosról beszélt nekik.

A holdkóros meggyógyítása. 14 Amikor visszaértek a néphez, odalépett hozzá egy ember, térdre hullott előtte, 15 s kérte: „Uram, könyörülj fiamon! Holdkóros szegény és sokat szenved. Hol tűzbe esik, hol meg vízbe.

17 Jézus így válaszolt: „Hitetlen és romlott nemzedék! Meddig kell még veletek maradnom? Meddig tűrjelek benneteket? Hozzátok ide!” 18 Jézus ráparancsolt, s az ördög kiment belőle. A gyerek azonnal meggyógyult. 20 Ezt felelte: „Mert gyenge a hitetek. Bizony mondom nektek, ha csak akkora hitetek lesz is, mint a mustármag, s azt mondjátok ennek a hegynek itt: Menj innét oda! – odamegy, s nem lesz nektek semmi sem lehetetlen.

A templomadó. 25 „De igen” – felelte. Amikor hazaért, Jézus megelőzte a kérdéssel: „Mit gondolsz, Simon, a földi királyok kitől szednek vámot és adót, a fiaiktól vagy az idegenektől?” 26 „Az idegenektől” – válaszolta. Jézus így folytatta: „A fiak tehát mentesek alóla. 27 De hogy meg ne botránkoztassuk őket, menj ki a tóra, vess horgot, és az első halat, amely ráakad, húzd ki! Nyisd ki a száját, találsz benne egy sztátért. Vedd ki és add nekik oda értem és érted!”