János evangéliuma 11. fejezet:1-57.

     (1-16, 18, 20, 30-31.versek )

Lázár feltámasztása.

1 Betániában, Máriának és nővérének, Mártának a falujában volt egy beteg, Lázár. 2 Ez a Mária kente meg az Urat olajjal és törölte meg a lábát a hajával. Az ő testvére, Lázár volt a beteg. 3 A nővérek megüzenték neki: „Uram, akit szeretsz, beteg.” 4 Ennek hallatára Jézus azt mondta: „Ez a betegség nem okozza halálát, hanem Isten dicsőségére lesz, hogy megdicsőüljön általa az Isten Fia.” 5 Jézus szerette Mártát, a nővérét (Máriát) és Lázárt. 6 Amikor meghallotta, hogy beteg, két napig még ott maradt, ahol volt, 7 s akkor szólt a tanítványoknak: „Menjünk vissza Júdeába!” 8 „Mester – felelték a tanítványok –, most akartak ott megkövezni a zsidók és újra odamész?” 9 Jézus így válaszolt: „Nem tizenkét órája van a napnak? Aki nappal jár, nem botlik meg, mert látja a világ világosságát. 10 Aki azonban éjszaka jár, megbotlik, mert nincs világossága.” 11 Aztán így folytatta: „Barátunk, Lázár elaludt, de elmegyek és fölébresztem.” 12 „Uram, ha alszik, akkor meggyógyul” – felelték a tanítványok. 13 Jézus Lázár haláláról beszélt, de ők azt hitték, hogy alvásáról beszélt. 14 Ezért Jézus világosan megmondta nekik: „Lázár meghalt. 15 Miattatok örülök, hogy nem voltam ott, hogy higgyetek. De most menjünk el hozzá!” 16 Tamás, akit melléknevén Didimusznak hívtak, így szólt a többi tanítványhoz: „Menjünk mi is, haljunk meg vele együtt!”

18 Betánia Jeruzsálem közelében feküdt, mintegy tizenöt stádiumnyira.

20 Amikor Márta meghallotta, hogy Jézus közeledik, eléje sietett, Mária pedig otthon maradt

30 Mert Jézus még nem ért le a faluba, hanem ott volt, ahol Márta találkozott vele. 31 Amikor a zsidók, akik ott maradtak vele a házban és vigasztalták, látták, hogy Mária gyorsan feláll és elsiet, utánamentek. Azt gondolták, hogy a sírhoz megy sírni.

35 Jézus könnyekre fakadt.