http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=161892269&t=9111571

 

"A nyelv rögzíti a természeti környezetet. Tölgy szavunk ugyanúgy alán eredetû, mint asszony szavunk"

 

Ideje tudást TÖL-teni a fejekbe.

 

 

Mennyiben a tölgyfák neme különösen szilárd, szívos, kemény, tömör állományu: valószinűnek látszik, hogy gyöke töl, alapfogalomban a tölt és töm igékkel rokon. Több vidéken egyszerüen töl, tölfa. Innen a tölös dunántuli tájszó és Tölös helynév. Régi iratokban is gyakran eléjön ily alakban: „Sub arbore ilicea quae vulgo dicitur Twl“ (1265). „Arborem Tol vocatam“ (1283). Tulfa, Thulfa 1015-ben, 1259-ben; Tiulfa, Tyulfa 1280-ban. Pesti Gábornál is tölfa, tölyfa (Toldy F. kiadása 116, 136. l.). De eléjön régente is Tulg 1181-ben, Tulgh 1235-ben, Twlgy 1251-ben, Tulgfa 1235-, 1295-ben stb.

 

https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-a-magyar-nyelv-szotara-czuczorfogarasi-55BEC/t-6E0A8/tolgy-1-6F28A/

 

 

 

tölt – ‘telerak, teletesz ‹folyékony, szemcsés vagy légnemű anyaggal›’; ‘önt ‹edénybe, pohárba›’: tölts nekem is; ‘rugalmas burokba képlékeny anyagot nyom’: kolbászt tölt; ‘lőfegyverbe lőszert helyez’; ‘‹időt› felhasznál ‹tartózkodásra›’: két hetet töltött a tengerparton. Származékai: töltő, töltés, töltelék, töltet, töltény. A teljes igei tel- alapszavának műveltető -t képzős származéka; a tőbeli e ⇨ ö változás párhuzamos példái: kel ⇨ költ, al(szik) ⇨ olt. A töltény nyelvújítási szóalkotás. Lásd még tölcsér.

 

 

https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-etimologiai-szotar-F14D3/t-F4015/tolt-F4200/