Zsoltárok könyve  50. zsoltár: 1-23.

 ( 1-3, 5-11,  14-15,  18,versek.)

 

 AZ IGAZI ISTENTISZTELET

 

1 (Aszaf zsoltára.) Az Úr, az istenek Istene szólt, felszólította a földet napkelettől napnyugatig. 2 Sionból, szépsége koronájából ragyog az Úr, 3 Istenünk eljött, nem hallgat többé. Emésztő tűz jár előtte, körülötte viharok tombolnak

5 „Gyűjtsétek körém enyéimet, akik az áldozatban velem szövetségre léptek! 6 Az egek hirdetik igazságosságát, Isten maga tart ítéletet. 7 Halld meg, népem, beszélni fogok, Izrael, ellened tanúskodom. 7 Perbe szállok veled és szemed elé tárom (vétkeidet), 7 én az Isten, a te Istened. 8 Nem áldozatod miatt feddlek meg, égőáldozataidat látom szüntelen. 9 Nem tulkot akarok elvenni házadból, sem kecskebakot a nyájadból. 10 Hiszen az erdő minden állata enyém, éppúgy, mint hegyeim ezernyi vadja. 11 Ismerem az ég minden madarát, s mi a réten mozog, azt is ismerem.

14 A dicséret áldozatát vidd az Úr elé, s váltsd be fogadalmad a Fölséges előtt!

15 Akkor kiálts hozzám a csapások napján, megmentelek és te áldani fogsz.”

18 Ha tolvajt láttál, hozzászegődtél, a házasságtörővel szövetkeztél.