Zsoltárok könyve 146. zsoltár :1-10

     ( 1-2, 5-10.versek.)         

1 (Alleluja!) Dicsérd, lelkem, az Urat! 2 Áldom az Urat, ameddig élek, dicsőítem Istent, ameddig vagyok.

4 Az élet elhagyja, visszatér a porba, s odavan minden terve.

5 Jó annak, akinek Jákob Istene a gyámola, aki az Úrba, Istenébe veti reményét, 6 aki mindent alkotott: az eget és a földet, a tengert és minden élőlényét. Hűséges marad mindörökké, 7 az elnyomottaknak igazságot szolgáltat, az éhezőknek kenyeret osztogat. Az Úr megszabadítja a foglyokat, 8 az Úr megnyitja a vakok szemét, az Úr fölemeli a megalázottakat, az Úr szereti az igazakat, 9 az Úr megőrzi az idegent, pártját fogja az özvegynek és árvának, de a gonosz ember útját zsákutcába viszi.  10 Az Úr király mindörökké, a te Istened, Sion, minden nemzedéken át!