Az ókori görög tudósok közül Démokrítosz és Epikúrosz az anyag atomos felépítésében hittek. Ezt a felfogást később átvették a felvilágosodás tudósai is, de ők már az atomokat nem csak a kézzelfogható anyag építőköveinek gondolták, hanem a különböző jelenségek hátterében is az oszthatatlan részecskéket vélték felfedezni.  Pierre Gassendi (1592-1655) francia fizikus, a tüzet, a hőt, a hideget, a hangot és a fényt is olyan anyagnak képzelte, amely atomokból épül fel. Az 1600-as években ez divatos felfogás volt. Ennek a felfogásnak a híve lett Isaac Newton (1643-1727), a nagy angol fizikus is, aki szintén úgy gondolta, hogy a fény is apró részecskékből, fényatomokból áll.

„…a fény egymás után következő vagy egyidőben létező részecskékből áll…”  (Newton: A princípiából és az optikából, 101. oldal)

Gassendi és Newton szelleme kísért akkor, amikor a fény tévesen anyagnak gondolják. 

Ebbe a tévedésbe Einstein is beleesett, amikor a fényt fotonoknak, vagyis anyagi részecskéknek, fényatomoknak képzelte. 

Einstein majmolóinál időről időre felbukkan az a téveszme, hogy a fény is anyag. 

Ezt az újfizikában el kell felejteni.